Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város csinosítása
maradvány aibul." Ezt követően felsorolják a város vezetőségét, főbb tisztviselőit, a választópolgárokat, a megyéspüspököt, az alispánt és a két plébánost. A hidat Rieder József kőművesmester és Fiedler Mjihály főpallér építette. Az új híd azonban nem sokáig oldotta meg a gondot: 1840-ben a választópolgárok követelték a Gaja medrének kikövezését és a Hosszú-híd mellé új híd építését. A tanács ezt vonakodott megtenni. 5 '2 1821-ben írták össze a hidakat; eszerint a városban 22 kő-, 57 fa- és 22 gyaloghíd, összesen 101 híd volt; köztük a sóstói, a bárándi úti, a seregélyesi úti, a budai úti, a püspök-kerti, a katonai nevelőház előtti, az öreg utcai, az Ybl kerti, a halszéknél, a Purgermalomnál, a Szent János képnél és a salétromháznál lévő híd. ü3 Út- és hídbiztos Utak, hidak fenntartására, a városi építkezésekre az útbiztos (viarum commissarius, ductor viarum) felügyelt. Az első útbiztos 1743-ban Parraghy János volt. 54 1793-ban, amikor az útjavítás bérlője nem tudta ellátni az utak karbantartását, Nagy László tanácsos és főútbiztos gondoskodott napszámosokról és kocsikról. Ezekben a háborús években különösen ügyelt az utak állapotára. Ezért 1794-ben visszavették a bérlőtől a város saját kezelésébe. Az új biztos Stephanovits János, addigi árok-felügyelő lett. Ő diszponált az ebből a célból vett és tartott városi ökrök felett. 55 Különösen igénybe voltak véve — a sok átvonuló katona miatt — az utak és a hidak 1806—1809-ben. 1806-ban a javítás olyan sokba került, hogy a városnak 5% kamat mellett 4000 forintot kölcsön kellett felvennie. Ennek ellenére a börgöndi út 1807-ben kihasználatlan volt. Az útbiztos két oldalról felárkoltatta és földdel töltette fel. 1809-ben a helytartótanács is írt a városnak: „A katonákat akadályozza az előrehaladásban a hidak és az utak rossz állapota, rongáltsága". Ezért az útbiztosnak az összes hidat és utat felül kellett vizsgálnia. A javítások azonban csak 1810 júniusától kezdődtek. A város erre egy állandó útpallért alkalmazott." 0 1830-ban a választópolgárok úgy foglaltak állást, hogy „az, utak biztosa a napszámosok mellett nem pallérkodhat. A tanács tagjaitól sem lehet kívánni, hogy pallérkodjanak". A tanács erre úgy oldotta meg a kérdést, hogy a választópolgárok közül küldött delegációt az utak (próba) javításához. 57 Kutak Az ivóvíz biztosítására városaink a XVJ. században statútumokat hoztak. Kassa város 1569-ben elrendelte, hogy a téren lévő kutat tisztán kell tartani, be kell fedni és egy vödröt akasztani rá. Modor városban a szőlőhegyi kút tisztításáért a polgármester felelt, ezért a pénztárból 1 forint „Trinkgeldet" kapott. Neki kellett intézkednie az utcai kút javításáról is, „mert nagy szükség van rá". 58 FMTÉ 26 401
