Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése
szággyűiés végéig, maradjon ott. A követek napibére ekkor 3 konvenciós forint volt. 1:17 1834 májusában elegyes ülésen ismertették a választópolgársággal a követek napidíjaira vonatkozó kamarai utasítást. Az ülésen felállt Orsetti József választópolgár és kijelentete: „A polgárság csak akkor jó. és csak akkor szólíttatik fel, midőn a fizetésről van a szó, de arról, mi történik az országgyűlésnél, megfelelnek-e a követ urak a nékik adott utasításnak, a polgárság ekkorig sohasem tudósíttatott, jóllehet a polgárságnak is, mint egy részben küldőjének, tudni kellene". A felszólalóhoz csatlakozott a szószóló és egy választópolgár is: azt kérték, hogy a követek jelentéseit ismertessék meg a választópolgársággal. A tanács arra azt felelte, hogy eddig is minden arra érdemes tárgyat ismertettek a választópolgárokkal, sőt az országgyűlési naplókat is (reversalis mellett) kölcsönvehetik. Utaltak arra, hogy a követek kéthetente küldték a jelentéseiket. Erre Orsetti azt felelte, „hogy ő sohasem választotta követnek". Erre a követek sértődtek meg, mert „az egész város követének tartják magukat". Orsettit „vakmerően sértő és meggondolatlan kijelentéséért" megdorgálták/' 8 1834 júniusában a választópolgárság azt javasolta, hogy a követek 1833. augusztus 14-ig visszamenőleg 3 forint napibért kapjanak (vagyis fizessék vissza, amit ezen felül felvettek). A tanács válasza: a kamara a 4 forintos napibért 3 forintra csökkentette ugyan, de nem visszamenőleg. Az 1833—34. évi adókivetésnél a követek bérét 4 forinttal számolták. 13 " A tanács ügyelt arra, hogy a követek hazatérésének napjától ne fizessen nekik napidíjat a kamarási hivatal. 1836. május 6-án jelent meg a két követ a tanácsülésen, mire a tanács azonnal intézkedett, hogy „a mai naptól a szokott követi napibéreket a kamarási hivatal ne fizesse ki". 140 1844-ben a helytartótanács hozzájárult, hogy azokban a városokban, ahol azt a pénztár megengedi, valamint a tanács és a választópolgárság beleegyezik, a követek napidíját — felsőbb engedéllyel — 5 ezüst forintra emelj ék. Wl 1845 májusában a választópolgárság javasolta: „kérjék meg alázatosén Őfelségét, hogy a városok elrendezése és a hon boldogítása céljából, a félbeszakadt országos munkálatok befejezése miatt, mielőbb tartsanak országgyűlést". A tanács ezzel nem értett egyet, mert „az az adózó népnek tetemes terhet jelentene". 1 '' 2 1847 októberében a követek napidíjak és egyéb költségek fejében 1200 ezüst forintot kaptak a házipénztárból. Ennyi pénzzel a zsebükben indultak az 1847—48. évi országgyűlésre/' 3 A napidíjakon kívül a várost terhelte a követek útiköltsége. 1752ben 40 forintért vitte a kocsi oda-vissza a bírót és a jegyzőt. 1790 júniusában 10 forintot, novemberében 27 forintot, 1792 júniusában 19 forintot kért a kocsis a budai, illetve a pozsonyi fuvarért. 1796-ban a két városi kocsi közül az egyik vitte a követeket Pozsonyba. Ezért a Királykút föld alatti vezetékéhez a téglát bérkocsin kellett hordatni. 1812-ben a kamarás 6 forint 45 krajcárt fizetett YbZ Miklós kereskedőnek, amiért Say városi követnek 5000 forint napidíjat elvitt. A követek hazaszállítása úgy történt, hogy maguk kérték a tanácstól „az alkalmatosságot" a hazatérésükhöz. 14 ' 1
