Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Nevezetes családok

és a külső tanácsnak, valamint a választott községeknek is bejelentett (a jegyző éppen Bécsben volt, a préposti bormérés miatt). 1736 februárjában a három testület a bíró befolyására kinyilvánította, hogy Friebeiszet nem tekintik többé jegyzőnek. Ezt annak ellenére sem változtatták meg, hogy ugyanabban a hónapban a kamara elrendelte: a jegyzőt haladéktalanul helyezzék-vissza az állásába. A város ezt a jegyzőnek a levéltárral kapcsolatos erőszakosságával indokolta. 1736 áprilisában az ügy felülvizsgálására a tanács deputatiot küldött ki. Elnöke természetesen a bíró, tagja két belső tanácsos volt. A bizottság működésének eredményeként Friebeisz nem foglalhatta el többé a hivatalát, sőt május 5-én már új jegyzőt állítottak Kajdacsi Imre, addigi kamarai aljegyző személyében. Biztosították, hogy ha Friebeisz vissza akarna térni, megvédik vele szemben. Friebeisz annál kevésbé tudott visszatérni, mivel hiába várt a visszahelyezéséről intézkedő magyar királyi kancelláriai leiratra. A bíró utasítására a nála lévő könyveket, iratokat és kulcsokat elvették tőle.

30 Ezt követően Friebeisz 1737—1742 között Baranya megye jegyzője, 1743—1750-ig alispánja, 1751—52-ben táblabírája, 1753—1760-ban Verőce megye alispánja. Fehérvári pénzköveteléseit Hiemer Sebestyén hajtotta be, de pl. 1749-ben von Friebeisznéről olvashatunk a városi jegyzőkönyvben, aki a Vánnosy-vagyonra 600 forintot tábláztatott. Magán-pénztárnaplójából azonban megállapítható, hogy 1736 utáni jövedelme (évente pár száz forint) meg sem közelítette a korábbi fehérvári bevételeit.

37 1760-ban Mária Terézia Friebeisz munkásságát udvari tanácsosi címmel jutalmazta. 1761-től halálig (1771-ig) Pécsett lakott, ahol a Friebeiss-javak statútumban és helynévben is szerepelnek. 1762-ben gratulált Balassa Ferenc főispáni kinevezéséhez. Végrendeletében 1000 forintot hagyott a fehérvári szegényházra. A tanács készpénzt (vagyis nem kötelezvényt) kért, hogy az épületet javíttatni tudja. A pénz egy részét azután kamatra kihelyezték.

38 Unokaöccséről (Ferenc fia) Jánosról annyit tudunk, hogy Bicskén lakott. Ferenc lánya Klára Marich Pál hitvese volt. 1782-ben adta el a Budai külvárosi Nagy utcai házát, majd 1787-ben szőlőjét. 1796-ben egy újabb Friebeisz-ház eladásáról olvashatunk. 1796-ban Friebeisz Klára keresetére egy házat zár alá vett a városi bíróság.

39 János fia Ignác 1788-ban kölcsönt tábláztatott ingó és ingatlan javaira. 1790-ben rácvárosi házát 500 forintért árulta. Ebben az évben újabb kölcsönöket vett fel.

40 Hiányos lenne a Friebeisz családról alkotott kép, ha nem szólnánk Friebeisz Antalról, aki 1761-ben lépett a nemesi testőrségbe; 1765-ben bátyja halálakor hazatért. Pest megye szolgabírója volt 1783-ig, majd generális perceptora 1783—1785-ben. Ö volt — 10Ö0 Ft évi fizetéssel — a Pest megyei földmérő albizottság biztosa. Mint ilyen Balassa Ferenc támogatását élvezte.

41 Ismerünk egy rajkai Friebeisz Józsefet (meghalt 1820-ban), aki 22 évig Pest megyét szolgálta, előbb mint főjegyző, majd halála előtt néhány évvel mint másodalispán. Ö adta ki Pest megye statútumait.

42 Ebből a családból származott Friebeisz István (1322—1890), az első magyar színházi ügynökség megalapítója és tulajdonosa. A 48-as had-