Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Nevezetes családok

nagy, váci jogász az 1860-as évektől kezdve a Rajkay F. István nevet használta. A Vízivárosban működő ügynöksége nemcsak a színészek szerződtetését intézte, hanem színdarabok eladási jogaival is foglalko­zott. Számos színművet fordított magyarra. Öccse Friebeisz Ferenc hír­lapíró volt (apjuk Friebeisz István Pest megyei táblabíró, anyjuk Kap­rinay AnnaJ 43 Az áttekinthetőség kedvéért közlöm a Friebeisz család genealógiai táblázatát: Ádám Ferenc táblabíró János Klára Marich Pál János Ignác Vörösmarty Az első Vörösmarty, akivel találkozunk, József 1763-ban kapott polgárjogot. 1775-ben özvegyét említik a források, amikor a háramlási pénztártól kölcsönt vett fel. 1776-ban vitás ügye támadt, majd a követ­kező kilenc évben egymás után tábláztatott be különböző kölcsönöket a házára, amíg 1785-ben 300 forintért el nem adta. 44 1778-ban találkozunk özvegy Vörösmarty Ferencné nevével, aki ekkor egy kertet adott el. 45 Vörösmarty Ferenc 1784-ben ingó és ingatlan vagyonára kölcsönt vett fel. 1790-ben vették fel polgárnak és egyúttal engedélyt nyert a juhtartásra. 1806-ban 3000 forintot vett fel az árvapénztárból. 1808-ban Vörösmarty Ferenc Fejér megyei őrmester nevével találkozunk. 1814­ben özvegye 2500 négyszögöles szőlőjét fiának atyai örökség fejében át­adta. Vörösmarty Ignác a szőlőt azonnal elcserélte. 1839-ben a kiküldött tanácsnok özvegy Vörösmarty Ferencné javainak a gyermekei között való felosztásáról (divisió) jelent a tanácsnak. 40 Vörösm,arty Mihály nyéki számtartó 1811-ben, amikor fiát, a költőt a fehérvári gimnáziumba irattá, 6% kamat mellett 3000 forintos köl­csönt vállalt magára. 1817-ben bekövetkezett halála után egymásután János •

Next

/
Oldalképek
Tartalom