Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Nevezetes családok

NEZEZETES CSALÁDOK Hiemer Nemcsak a török utáni korszak, hanem az egész XVIII. század egyik leghatalmasabb nemzetsége, amelynek az Országos Levéltárban őrzött levéltára 1291-ig nyúlik vissza. A Hiemer név először 1689-ben bukkan fel, amikor nem egészen egy évvel a török után Hiemer Mihály városi kamarás lett. Ez a hivatal nagy befolyással járt, hiszen kezében tartotta a város összes javait és jövedelmeit. Hiemer Mihály e mellé 1693-ban megszerezte a sörfőzésfelügyelői, majd a következő évben az adószedői hivatalt is.

1 Hiemer Mihály állatkereskedő-mészáros igazi pályafutását az 1691ben elnyert belső tanácsosság jelentette. Ezt a funkciót haláláig, 1726-ig megtartotta. 1692-ben bíróvá választották; az esküt a budai kamarai adminisztráció előtt április 21-én tette le. A pártharcok azonban úgy hozták magukkal, hogy csak egy évig maradt a város bírája.; 1699-ben két évre, 1702-ben és 1712-ben egy-egy évre újból bíró. 1714-ben, amikor Schinigin Mihály bíró meghalt, 65 szavazattal az egész polgárság bíróvá választotta. Ezt követően a hivatalt 10 évig viselte.

2 Mint á]latkereskedő hasznot húzott a Bécs felé irányuló állatkereskedelemből. Nemcsak szerencséskezű kereskedő, hanem erőskezű, határozott városi vezető is volt. E két területen szerzett érdemeit, valamint sok helyen és különböző időkben tett szolgálatait Lipót 1702. július 17-én Bécsben kelt címereslevélben nemességgel jutalmazta. Az adományt Mihály nejére, Orsolyára és két fiára (Mátyásra és Sebestyénre) is kiterjesztette. Lányáról, Anna Máriáról, nem szól az armális.

3 Hiemer Mihály jelentős vagyont hagyott az örököseire. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen hitelügyleteket is folytatott, többek között hitelezője volt gróf Zichy Imrének. 1724-ben kelt végrendeletében egyik házát feleségére, a másikat Sebestyén fiára hagyta. A budai külvárosi majort két fia, a Turózságban lévő szőlőt összes gyermekei közösen kapták. Vejére, Döblerre, hagyta egy bécsi kereskedőnél lévő hihetetlenül magas (4666 forintos) követelését. Ez is mutatja az általa folytatott kereskedés kiterjedését és nagyságát. Szerepel még a testamentumban 1118 Ft készpénz és a bögödi malom. Azt kérte, hogy az Anna-kápolnában temessék el, • címer nélkül.

4 Felesége Orsolya ugyancsak foglalkozott hitelügyletekkel. 1730-ban két polgár házára tábláztatott be kölcsönöket.

5 1696-ban találkozunk egy másik Hiemerrel, György városi molnárral. 1701-ben a tanács úgy újította meg a szerződését, hogy megígérte: a malmot a város hasznára vezeti és serényebben

1 dolgozik. 1725-ben halt meg. Özvegye, Borbála, ekkor adta el 350 forintért a' házát, amelyre ugyanabban az évben Schlosser Ádám 10 forintot tábláztatott be.° 1714-ben olvashatunk néhai Hiemer Pál csődügyéről. A hitelezők között — akiknek a követelése 731 forint — ott látjuk az eszéki Hiemer Mihályt. A csődeljárásba bevonták belvárosi házát is.

7 Hiemer Mihály városbíró fia, Mátyás szintén fontos szerepet játszott a város életében. Előbb külső tanácstag — szószóló is —, majd