Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Nevezetes családok

beiső tanácstag volt. 1735/36-ban tizedszedőként, ezt követően a háram­iási pénztár felügyelőjeként működött. Foglalkozása mészáros, a belvá­rosi mészáros társaság tagja. A szarvasmarhákon kívül számos juhot is tartott. 1747-ben halt meg: végrendeletét özvegye és lánya jelenlétében hirdették ki. 700 forint értékű belvárosi házát az özvegy kapta, budai külvárosi majorját eladták. 8 Hiemer Mihály városbíró másik fia, Sebestyén, apja mesterségét foly­tatta. 1722-ben nyert polgárjogot; ugyanebben az évben vette nőül Gindly Erzsébet Máriát, egy Győr megyei táblabíró lányát. A Gindly család I. Lipóttól Tolna m.egyei birtokokat (Medina, Hídvég) kapott, a hadse­regnek végzett élelmiszer-szállításért. A Gindly család Fehérvárott is tovább élt: 1852-ben a Belváros 144. szám alatti házuk, 241 öl telekkel, 9178 pengő forintot ért, 11 Sebestyén igen élénk hitelügyleteket folytatott. Nevével 1735—45 között gyakran találkozunk a betábláztatok között. 1745-ben bekövetke­zett halálakor öt gyermekére (Ignác, Mária, Mihály, Erszébet, József) az 5000 Ft értékű Hiemer-házon kívül egy budai külvárosi és egy híd­végi házat, medinai, iszkai, és fehérvári szőlőt, 326 ökröt, 226 tehenet, 34 borjút, 40 disznót, 45 lovat és 10 000 forint készpénzt hagyott. A fe­hérvári karmelitáknál évi 75 mise mondására 750 forintos alapítványt tett. 10 Mátyás fia (Imre) előbb írnok, majd aljegyző, 1771—1782 között jegyző volt. 1771-ben kapott polgárjogot. 1782-ben bekövetkezett halála után örökösei eladták atyai örökségüket, a Palotai külvárosi házat. 1786-ban az özvegy házát kétszer is felgyújtották, de mindkét alkalom­mal sikerült a tüzet elfojtani. Kevesebb szerencséje volt 1794-ben, ami­kor az özvegy tűzkárt szenvedett, amiért hadiadó-elengedésben része­sült. Fia, József 1795-ben városi actuarius. Hiemer Imre özvegye. Baldt Teréz, a palotai sorompón kívül, a Sóstóval szemben fekvő majort Ferenc fia Ferenc nevű fiának (unokájának) adta, aki az ulánusoknál volt ka­dét. Magának követelt egy bárándi kaszálót és 27—28 000 Ft értékű ezüstneműt keresett a levéltáron, amelyet férje halála előtt ott helye­zett el. 1799-ben a Rondella tövében lévő Hiemer Imre-ház Hübner Já­nos kezén volt, szomszédja Khor Ferenc városi főorvos. 11 Sebestyén fia (Ignác) 1752-ben vette nőül Ferberth János, Savoyai Jenő provisorának lányát, Katalint. Az 1754—55. évi nemesi összeírás­kor Fejér és Tolna megyében egyaránt szerepel. 1756-ban anyja, Gindly Erzsébet Mária ráhagyta a belvárosi Hiemer-házat. Erről még Hiemer Mihály rendelkezett úgy, hogy az a fiú kapja meg, aki a legtöbb vi­gaszt nyújtja anyjának és képes a gazdaság folytatására.' 2 Ignác 1757-ben nyert polgárjogot. 1762-től Fejér megye hadiadó perceptora. Ö bérelte a fehérvári prépost Somogy, Tolna és Zala me­gyei javait, előbb évi 2000, később 3000 forintért. 1769-ben a majorsá­gában vendégfogadót akart létesíteni, de a tanács ezt nem helyeselte, mert a budai külvárosban lévő városi fogadó bevételeit csökkentette volna. 13 i Ignác 1773-tól Tolna és Fejér megyék táblabírája, 1779-től Fejér megye helyettes alispánja. 1781-ben II. József császártól a bajor háború­ban szerzett érdemeiért udvari tanácsosi (Hofrat) rangot kapott. 1766­tól kezdve élénk hitelügyleteket folytatott. A Budai kapunál lévő ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom