Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Társadalom - Nemesek
Gróf Zichy Jánosné született Schmidegg Franciska volt, így a Schmideggek és a város kapcsolata nem sokban tért el a Zichyekétől. 1793-ban gróf Schmidegg Tamás polgári esküt tett, illetve írt alá. 1821ben örökösei kérték, hogy a tanács küldöttei legyenek jelen végrendelete felnyitásakor. Eszerint a városi telket Tamás és Pál grófok örökölték; ehhez polgári jogot is kértek. A polgári jusst a tanács megajánlotta a gróf uraknak. Mindössze 4 forint váltságot fizettek érte. u(i -4 nemesi közönség szervezete Az első hír a nemesi közönség szervezkedéséről 1831-ből való: a „Székesfejérvári Nemesség" levelet írt a városhoz, amelyben az Antal Jcmos-féle (a nemesi állatok adója miatti) ellenmondást és az adókivetés kulcsát kérték. A tanácsi elintézés: a fej érvári nemes urak eddig nem alkottak külön közösséget, így ilyen aláírást a tanács hivatalos elintézésre nem tud elfogadni.'" • Ugyanaz év júniusában három városi tanácsost hívtak meg a vármegyeházára, ahol Szluha Imre főszolgabíró jelenlétében a városi nemes közönség gyülekezete hadnagyot választott. A tanács nem ment el az ülésre, ,,mert a városban csak az egész megyei nemesség gyűlése ismert, ilyen gyülekezet eddig nem volt". A vármegye azt felelte, hogy , ; a városban lakó nemesek által választott elöljárói hivatalokat, mivel azok a nemesi jogokkal és a törvényhatóság jogaival ellenkeznek, megszüntették. Mégis szabad nekik két hadnagyot választani, akik a vármegyei tisztviselőknek lennének a segítségére." A tanács kérte, hogy még ezt se engedjék meg, mert a város elegendő assistenciát ad a vármegyének. 58 1832-ben a magistratus próbálta megszerezni a városi nemeseknek a megyegyűlésen tett javaslatát külön közönség alakítására, de hiába. A nemesek 1832 augusztusában egy magánházban tartottak ülést, ami ellen a város az alispánnál tiltakozott. 55 ' 1834-ben a városi nemesség hadnagyai a helytartótanácshoz fordultak panasszal. Kérték, hogy a nemesek marháira kivetett adót és a nemesekre kivetett fejadót töröljék el. A panaszt a modern gyakorlat szerint a helytartótanács a városhoz továbbította. 00 1839-ben a város levelet kapott a ,, székesfej érvári nemesi főhadnagyi bíróságtói". A tanács nem vette át, mivel a Hármaskönyv 111:3.8. szerint a városban lakó nemesek nem csinálhatnak nemesi közösséget. Az 1832/36:20. tc. 5. szakasza szerint nemes hadnagyi bíróság csak a nemesi községekben alapítható. Ennek ellenére az év végén Csaby Antal az újévi köszöntések váltsága jegyzékében imint nemesi főhadnagy akarta magát bevetni. A tanács a hivatalt nem ismerte ugyan el, ,,de minden következményt fel lehet venni" jelszóval beírták. 01 A következő évben még tartott a harc. A város a hadnagyi bíróságtól jött leveleket felbontatlanul küldte vissza, „de a köztudományból biztos, hogy ez foglalatoskodik, ezért célirányos volna jelentkezni a kancellárián" —i olvashatjuk a jegyzőkönyvben. A tanács azt is fontolgatta, hogy az ügyet felveszi országgyűlési sérelmei közé. 02
