Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Nemesek

Pál megyei táblai ülnök májusban vezette be a birtokba. (Ez már önmagában is a városi jogok megsértése volt)/'

9 A Nádasdyak 1760-ban házukba fogadtak egy görög kereskedőt, aki a kapunál lévő két földszinti szobát hat évre — évi 100 forintért — bérbe vette. A bérlet lejártával Paulkovics Péter költözött a házba, s ráadásul 1777-ben az uralkodótól külön engedélyt nyert a török árukkal való kereskedésre. A tanács az első perctől nem nézte jó szemmel, sőt gátolta a kereskedést a Nádasdy-házban. Arra hivatkozott, hogy a ház nem polgári fundus és a kereskedők nem szerezték meg a polgárjogot. A városban kihirdették és a kapukra kiszögezték; aki ott vásárol, 12 Ft büntetést fizet, vagy hat órára az áristomba zárják.

50 1787-ben gróf Nádasdy megbízottja igazolást kért azokról a telkekről, amelyeket a gróf a városban bírt. A válasz szerint voltak köztük polgári és szabad telkek egyaránt. A gróf 1782-ben a Felsőhegyen 521— 525. szám alatt megvette Brigelius doktor szőlőjét, 1785-ben Horvát István házát, amelyhez 664 IV. osztályú öl, hat hold kaszáló, hat kaszás rét, 370 öl kert és 34 kapás szőlő tartozott. Hadiadója 7 forint 57 dénár, háziadója 5 forint 35 dénár volt.

51 1802-ben a tanács megállapította, hogy „mivel Nádasdy Ferenc gróf háza a városban minden teher alól mentes, most pedig eladásra kerül, a városnak érdeke, hogy ne kerüljön hasonló kezekbe (mint a grófé volt), ami 1000 kellemetlenségnek tenné ki a várost". Ezért küldöttséget menesztett a grófhoz a vételár megtudakolása céljából. A bizottság 48 000 forintban alkudott meg, majd engedélyt kért a kamarától a vételre. Az engedélyt nem kapták meg, mivel a városnak adósságai voltak, ..a házhoz városi haszonvételek nem kapcsolódtak: a gróf donatioként kapta ugyan, de ebben nem volt benne a bormérés joga. így ha mértek ott bort, engedéhyük nem volt hozzá". 1803-ban volt a Nádasdy-ház ingóságainak árverése, amit a városi kisbíró dobolt ki.

r>Lényegesen jobb volt a kapcsolat a város és a Zichyek között, habár ez csak a XIX. századra vonatkozik. 1743-ban a tanács alázatosan kérte gróf Zichy Jenőt, hogy háza után az évek óla elmaradt portiot fizesse be. mert tőlük is követelik. A tanács többször is írt emiatt, de a gróf mégcsak nem is válaszolt a levelekre.

53 1829-ben a tanács észrevette, hogy a Zichy grófok abban a házban, amelyet gróf Schmidegg Tamástól vettek, bort mérettek, pedig polgári joggal nem is bírtak. Erre válaszul a következő évben gróf Zichy Ödön levélben kérte a polgárok közé való felvételét: Alá is írta a polgári esküt, s letette az 50 forintos váltságot az ajándékokkal, 1839-ben gróf Zichy Ödön egy sárréti rétet vásárolt; 1844-ben a Sétatér melletti nagy házát cseréppel fedette be. A feleslegesé vált fazsindelyt másik, Fazekas utcai házának fedésére használta fel.

54 1833-ban jelentették a városnak, hogy gróf Zichy István, anélkül, hogy polgárjoga lenne, fakereskedést űz. A kapitány kérdésére a gróf azt felelte, hogy a kereskedést Petrás József polgári jogánál fogva űzi. Erre a számvevői hivatal adót vetett ki rá." A Zichyekkel kapcsolatban megemlítendő, hogy gróf Zichy János volt a városi polgárőrség főparancsnoka és felesége a zászlóanya. (Ezt a katonai fejezetben, a nemesi felkelésnél tárgyalom).