Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Egészségügy
házat. ..Clinicai gyakorlatot" folytatott a városban az 1790-es években Setth János orvos. 1821-ben Nóvák József orvos felajánlotta, hogy ingyen operálja a szegények szemét. A polgármester egy szobát bocsátott a rendelkezésére a kórházban. 1830-ban érkezett a helytartótanács leirata, amely szerint a világtalanokat Pápára kell utasítani, hol „az ország szemorvosa gyógyítja őket". A felhívás eredményeként egy városi lakos vitte el a vak fiát Pápára. 10 Nem nézték viszont jó szemmel, ha a városban a megyei orvos is praktizált. 1753-ban pl. a városi doktor kezdeményezésére a tanács a főispánnál tiltakozott az ellen, hogy ,,a megyei seborvos a városban lakjon és gyógyítson". A vitát 1788-ban — rövid időre — úgy oldották meg, hogy előbb a városi orvost a megyének rendelték alá, majd a két hivatalt egyesítették. Előírták egyúttal, hogy csak olyan orvost lehet alkalmazni, aki „állatorvosi előadásokat is hallgatott és abból jó jegyet szerzett". A városi orvos évente küldött jelentést az ingyen kezelt szegényekről. A megyei orvos városi ténykedéséről a későbbi időből is van adatunk: 1307-ben Nóvák József megyei orvos bizonyítványt kapott a várostól, hogy a város érdekében fáradozott, az adózókat ellenszolgáltatás nélkül szolgálta". 1 ' Az orvosi munka széles körű szabályozása az 1780-as évekkel kezdődött. 1786-ban a fertálymesterek hirdették ki, hogy „az orvosok kötelesek minden betegnek ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre állni. Családfők, rokonok, szomszédok kötelesek betegség esetén a beteg számára orvosi segítséget kérni". Ennek ellenére a városi orvos amiatt panaszkodott, hogy „a plebejusok, de a polgárok is vonakodnak orvosi, seborvosi segítséget kérni, ezért többen halnak meg. Pedig ez ingyenes lenne". 18 1808-ban már némileg módosult a helyzet: az orvosok javaslatára a tanács szabályozta és hirdette ki a páciensek által fizetendő taksákat. 19 1812-ben a helytartótanács parancsolata szerint a városnak támogatnia kell a váci süketnéma intézetet. A drágaság miatt ui. meg kellene szüntetni, mert nem tudja fenntartani magát. A városi pénztár 50 váltó forintot adott az intézet támogatására.0 A városi orvos véleménye kellett, ha egy szakmabeli el akarta nyerni a polgári aranyérmet, mint pl. Molnár József orvos. A véleményt a helytartótanácshoz terjesztették fel. A városi orvos különben az országos főorvossal levezelett. 1824-ben érkezett a leirat Pfisterer András országos főorvos haláláról. Az interregnum alatt a városi orvos közvetlenül a helytartótanáccsal levelezett (működéséről évente küldött jelentést). 21 Az orvosok működéséről a városi tanács adott bizonyítványt. De városi bizonyítvány kellett ahhoz is, ha egy medicus a szegénységét akarta igazolni. Ilyen igazolványt a tanács akkor adott ki, ha „a szülőknek ingatlanuk nem volt és szegénységük köztudomású". A magánorvosok és seborvosok bizonyítványait a városi (hatósági) orvos hitelesítette. 22. Az 1780-as évektől vannak adatok orvosi eszközök beszerzéséről. 1788-ban megyei leirat rendelte el, hogy „a közpénztárból kell fedezni a fizetett orvos, seb- és állatorvos eszközeinek a beszerzését". A tanács „a városban fizetett seborvos nincs" jelszóval tette az ügyet ad acta. A következő évi leirat már arról szól, hogy a város által alkalmazott seborvosok maguk lássák el magukat orvosi szerszámokkal, csak a drágábbakat vegye meg a város és nyugta ellenében adja át az orvosnak. 23
