Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egészségügy

vegynek is osztott szántót. Az özvegy 1792-ben a Palotai külvárosi házát 500 forintért adta el. 1801-ben olvashatunk egy Brigel Józsefről, akinek érdekében az új városi orvos írt: kérte, vegyék fel kadétnak. 1804-ben Brigel József 900 forintért megvette a zászlósi hivatalt (officium). A pénzt a fehérvári toborzó parancsnoknál fizette le.° Utódja Khor Ferenc Xavér már Brigel életében folyamodott az állásért. 1788-ban azt írta beadványában, hogy ,,a városi orvos öreg és gyenge, maga is gyakran beteg, nem tud minden esetet ellátni". Khor vizsgázott medicus, seborvos, állatorvos volt; előzőleg 10 évig a bárt fai városi és katonai kórházban, majd a budai katonai kórházban működött. A tanács Brigeliust kérdezte meg, aki az alkalmazást nem ellenezte, „mivel öreg kora miatt nagy segítséget jelentene neki egy második orvos és előnyös az utódot bevezetni a munkába". Alkalmazása azonban akkor, 1788-ban, a főispántól függött, aki csak díjazás nélkül volt hajlandó felvenni. „Egyedül abban a reményben, hogy egykor majd városi orvos lesz; kérésének helyt adott, mivel az a városi pénztárat nem terheli". A tanács bizonyítványt adott neki arról, hogy Brigelius halála után a városi orvosállást ő kapja meg.

10 Khor a számlát 1789-ben, Brigelius halála után nyújtotta be. Az állást meg is kapta, ,mivel jól viselte magát". A főispán bekérte az összes bizonyítványait, valamint egy másik személyt is javasolt az állásra. Az ügyben végül is a választott község döntött: Khor lett az új városi physicus. Az ügy a főispánon keresztül a helytartótanács elé került, amely az „állást Khornak adta".

11 1790-ben Khor vizsgálta meg Amon Ignác seborvos alkalmazási kérelmét. Khor szerint „okvetlenül szükséges egy fizetett seborvos Székesfehérvárott". 1804-ben egy második városi orvos alkalmazását tartotta szükségesnek, akit abban az esetben, ha fizetését 600 forintra emelnék, maga fizetne. A tanács a kérést azzal hárította el, hogy „a fizetésemelés nem a tanács hatásköre; de a második orvos szükségességét a tanács is látja és elismeri".

13 Khor fiát 1813-ban, apja kérésére, a városi számvevőségre gyakornoknak vették fel. Khor városi orvos utolsó ismert hivatalos ténykedése: 1326-ban bemutatta az előző két évi himlőoltásról szóló jelentést, amelyet a helytartótanácshoz terjesztettek fel.

13 1805-től működött a városban Say Ferenc orvos és tanult állatorvos, aki 1812-ben — elsőként — kapta meg a tiszteletbeli orvosi címet (honorarius physicus civitatis). 1827-ben, Khor Ferenc Xavér halála után, kérte és megkapta a városi orvosi állást. Vele a nagyhatalmú Say család (bátyja belső tanácsos volt) egyik újabb tagja jutott városi hivatalhoz.

14 Say nyitotta meg a tiszteletbeli (becsületbeli) orvosok sorát. Öt követte 1833-ban Kaiser János, 1837-ben Kövesy Ferenc, 1838-ban Hirtling Mihály orvostanár (aki 1832-ben kapott működési engedélyt a városban), 1340-ben Schaller János. A cím, amelyért rendszerint maguk az orvosok folyamodtak, nem sinecurát jelentett, hiszen a tanács a becsületbeli orvosokat beosztotta, hogy melyik városrészben rendeljenek a szegények számára.

10 A városban természetesen nemcsak a városi, hanem más orvosok is praktizáltak. Ilyen volt pl. Slipsics Antal tanácsos fia, Ferdinánd, aki 1775-ben nyert polgárjogot és Budai külvárosban; „a híd közelében" vett