Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Egyházak - Katolikusok
A város kísérletet tett a jezsuiták után maradt készpénz megszerzésére. 1776-ban a város bécsi ügynökéhez fordult: járjon közben az udvarnál, hogy megkapják a Khorn által a jezsuitákra hagyott 6000 forintot. A kérés amelyet azzal indokoltak, hogy a pénzt a plébánia céljára fordítják, nem maradt eredménytelen: 4000 forintot, valamint két ezüst kelyhet és egy sárga miseruhát a plébániatemplom részére kaptak meg. 2000 forintot, amelyről városi kötelezvények voltak, a tanulmányi alap pénztárába kellett befizetni, a bécsi Banconál lévő 1000 forintot a pálosok, 300 forintot a gimnázium kapott meg. Az idővel elhalálozott, volt jezsuiták vagyonát összeírták, elárverezték és az alapítványi igazgatóság pénztárába fizették be. 1 "' A jezsuiták azonban nem múltak el nyomtalanul Fehérvár életéből. 1824-ben egy polgár kérte, hogy az ún. ,,jezsovita szabad szántóföldeket'' szőlővel ültethesse be. A tanács a kérést elutasította, mivel „ellenkezik a városban fennálló gazdasági közszokásokkal". 1834-ben a Budai út melletti ún. Jezsuita földek birtokosai kérték: hogy a város az országúti árkon építsen hidat, hogy földjeiket — amelyek után adót fizetnek — jobban tudják használni. A jezsuita dűlők, mint helynév ma is ismeretes. 1 " 8 Pálosok, ciszterek Kerek tíz esztendőre (1776—1786) a pálosok léptek a jezsiuták örökébe. Ebben az időszakban a város javíttatta a templom óráját. 1777-ben az órás 20 forintot kapott a várostól azzal a megjegyzéssel, hogy ,,a jövőben a pálosokkal külön egyezzen meg". Mivel azonban az óra az egész városnak fontos volt, 1786-ban már évi 50 forintot fizetett a kamarásnak a karbantartásáért. Ugyanebben az évben a pálosok német nyelvű istentiszteletet is tartottak a templomban. 1786-ban vita támadt a város és a pálosok között; mivel a csatornaépítésnek útjában áll a pálosok egyik telke. A tanács a bírósághoz akart fordulni, de a rend feloszlatása miatt ezt nem kellett megtennie. 1 "" 1786-ban érkezett meg a kamarai igazgatóság leirata a pesti pálosok kolostorának árveréséről. A hirdetményt a kapura szögeztette ki a város. 1788-ban már a fehérvári pálosok edényeit, eszközeit árverezték. Ugyanez évben adták el a rácvárosi pálos majort. A város tervezte, hogy a polgári kórház eladásából befolyó pénzzel megveszi a majort. Ez azonban csak terv maradt. Az 1788. évi uralkodói rendelet szerint a pálos templom ,,a német község kisegítő temploma, amely az összes edényekkel és javakkal a közfondhoz tartozik". 110 A kamarai adminisztráció 1786 decemberében elrendelte, hogy a pálos kolostor kerengőit az alábbi feltételekkel az élelmezési hivatal rendelkezésére kell bocsátani: a kerengőkre és a padlóra csak annyit lehet rakni, amennyit az épület elbír; az összes javítás a hivatalt terheli és ha nem használja többé, ugyanolyan állapotban kell visszaadni, mint ahogy átvette. 1788-ban az épületben katonák voltak, akik a tanácsnak azt sem engedték meg, hogy az épületet megtekintse. Volkmann élelmezési biztos közölte, hogy ,,a budai katonai élelmezési igazgatóság rendeletére a volt pálos kolostor teljes egészében a katonaságé. Ilyen háborús időkben anyagokat és természetbenieket lehet ott raktározni. Egyébként helyőrségi
