Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Kultúra

1813—14-ben a magistratus több tárgyat is átadott a Nemzeti Múzeumnak. Így három vaságyút, régi köveket, a város régi emlékérmét, a püspöki majorban talált régiségeket és az egyik telken talált régi tárgyakat.

259 1816—17-ben a város előjegyezte a levéltár számára a Magyar Nemzeti Múzeum Irományait. ,,A tanács kész arra, hogy erejéhez képest segítséggel járuljon a munkához. Azt szívesen elvárja és azok árát időről időre befizeti."

260 1831-ben küldte meg a nádor a Magyar Tudós Társaság „alaprajzát és rendszabásait." A következő években pedig az évi működési és pénztárjelentéseket. Ezeket a levéltárba tették, miután a választópolgárok megtekintették.

261 Lövészegylet, lövölde A város legrégibb társasága — az egyházi kongregációktól és a confraternitasoktól eltekintve — a lövészegylet (később társaság). Városaink — habár a lövöldözést tiltották — a XVIII. század 20-as—30-as éveitől támogatták az egyletek működését, majd az 1780-as évektől ezekből alakult meg a polgárőrség elődje, a „polgári sereg."

262 Fehérvárott 1727-ben olvashatunk először a polgári lövészekről, akiknek évi 12 forintért a városi kertben, lövölde céljára, helyet adtak. A lövölde építéséhez „a falakat" a tanács adta. 1740-ben a helyet „Lövölde7cerí"-ként említik.

263 Mária Terézia 1768 októberében engedélyezte a városi lövészegyletek működését. Erről a kamara a várost decemberben értesítette, hozzátéve, hogy „a polgárok hordhatnak fegyvert". Az uralkodót az engedély kiadásánál kétségtelenül nem kulturális, hanem védelmi szempontok vezették. Nem telt bele öt év, és a városi lövöldét már az Arany Sas vendéglőse bérelte. A lövészeknek továbbra is rendelkezésükre állt a lövölde, de bort, sört már nem vihettek magukkal, csak a bérlőnél vásárolhatták. Vasárnap, az istentisztelet alatt itt is szünetelt az alkohol kimérése, sőt kuglizni sem lehetett.

26

'

1 1778-ban a lövőháznak már főigazgatója (supremus director) volt. 1784-ben Amon Ignác seborvos a főlövészmester, ő kezelte a pénztárat is (abban az évben 163 forint maradvány volt). A lövőházban akkor már zenéltek is, de csak este 9-ig.

265 1786-ban a lövöldét, évi 46 forint 30 krajcárért Wagner Ferenc mészáros vette bérbe. Két év múlva a polgárok panaszai között szerepel, hogy „a Lüdüző-háznak" mindennemű proventusáról számadást kérnek". A tanács határozata szerint „a lövöldéről a lövész egyletnek (Schütz Companie) kell számot adnia. Ök azonban ezt annál kevésbé akarták vállalni, mivel a lövölde ekkor már inkább szórakoztató intézmény volt. 1788-ban a város a lövöldözést be is tiltotta, „mivel a környéken az adózók földet művelnek, így ott veszélyes a gyakorlás". A szórakoztató-központ jelleget mutatja, hogy 1787-ben, a bérlő kérésére, megtartották az első farsangi bált a lövöldében.

266 1791-ben a lövölde bérletét Rauch Antal azzal a feltétellel kapta meg, hogy a városi negyedévi bormérés idején bort nem mérhet. A tanács ekkor FMTÉ 21 321