Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Kultúra

jelenés alatt lévő Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis munkájához támogatást nyerjen. A város minden alkalommal megvette, majd a levéltárba tette a felkínált köteteket.

251 1835-ben Farkas Ferenc káptalani helytartó megküldte a városnak az I. Ferenc király elhunyta alkalmából tartott gyászbeszédének 25 példányát. Elintézés: ,,Ezen kedveskedés jele köszönettel vétetvén, feljegyeztetik". 1843-ban a tanács a Pesti Gazdasági Egyesület által kiadott Mezei Naptár című népkalendáriumot pártfogolta, mivel az „a balítéletek és a tudatlanság ellen, az okszerű gazdálkodásra alkalmas eszköz". A tanács a szegényebb sorsú néposztály számára évente bizonyos mennyiséget megvett belőle. 1844-ben a Reguly Antal részére nyújtandó anyagi támogatásról tárgyalt a tanács, „aki az éjszaki tartományokat beutazó és a Magyaroknak Finn törzsöktőli eredetét fürkésző hazánkfia". Mindez a könyvbeszerzés azt eredményezte, hogy 1840-ben a város egy könyves almáriumot készíttetett.

252 A város beszerzett ezenkívül természetesen több, az igazgatási és bíráskodási munkához szükséges könyvet. Így kapta meg 1788-ban a megyétől a Mossly-féle gyűjtemény 10 kötetét, amely az 1740—80 között megjelent rendeleteket és törvényeket tartalmazta. A következő évben a tanács a Keresztúri udvari ügynök által összeállított kétkötetes rendelet-gyűjteményt vette meg 7 forint 12 krajcárért. Ugyancsak megvette báró Eötvös Ignác mutatókönyvét a honi törvényekről. Az 1847/48. évi törvények hiteles példányát a város gróf Batthyány Lajos miniszterelnöktől kapta meg.

253 Három példányt kapott (25 forintért) a város Kovachich György Codex authenticus Juris Tavernicalis című összeállításából. Ugyancsak beszerezte a város — a főügyész javaslatára — Kassitz Ignác könyvét: A céhek iránt költ kegyes rendelésekről.

25

'

1 A bíráskodásoknál használták fel Vuchetich Mátyás büntetőjogi és Kelemen Imre magánjogi alapvető művét. Ugyanezt a célt szolgálta a Királyi Tábla ítéleteinek gyűjteménye. Egy kötet 1828-ban 4, 1831-ben már 16 forintba került. A jegyzői hivatal a városban előfizetőket is gyűjtött a kiadványra.

250 1826-ban kereste meg a várost Bors Sámuel, az általa kiadandó Tiszti Tár című könyvhöz a városi tisztek nevét kérve. A kötetből, amely 36 krajcárba került, a város három példányt rendelt. A Titulare Kalendárium példányait a város mindig beköttette. Egy-egy példányt kapott a bíró, a polgármester, a kapitány, a jegyzői hivatal és az íróház. A tanács külön figyelemmel kísérte, hogy az országos sematizmusban a fehérvári vásárok időpontja helyesen legyen feltüntetve. 1831-ben egy katonai sematizmust és egy birodalmi kalendáriumot is vett a jegyzői hivatal.

256 A város használta az egyházmegyei névtárat is, 1837-ben pl. Farkas Ferenc káptalani helytartó 12 példányt küldött belőle, amit a tanács köszönettel vett és azonnal szétosztott.

257 1807-ben küldte meg a nádor a Magyar Nemzeti Múzeum felállításának a tervezetét. Kérte, hogy a város követei az országgyűlésen mozdítsák elő, „hogy a karok és rendek" pénzügyi segítséget adjanak a múzeum felállításához. A tanács ezt közölte a választópolgárokkal, majd a következő évben 1000 forintot szavazott meg „a nemzet hasznára". 1842-ben a város 385 forinttal járult hozzá a Jankóvits-gyűjtemény megvásárlásához.

258