Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Kultúra
tatták a kövezetvám, helypénz és a városi mértékek váltságdíjának a tarifáját. Ugyancsak 1820-tól kezdve alkalmaztak a kamarási számadások másolásához nyomtatott árkus papirost. 1826-tól nagyobb figyelmet fordítottak — a hamisítások megakadályozására — a vándorkönyvek nyomtatására. 1845-től kezdve — a választópolgárok javaslatára — a polgárleveleket is nyomtatták. ,,A kőrajzot a város szerezte meg. 25 polgárlevelet rendel aranykarimával, egy rizmára valót feketével". A következő évben már a költségvetéseket is nyomtatták, ,,ezzel a nyilvánosságnak eleget tesznek". 245 A város, mint a kultúra mecénása A város 1763-ban folyóiratra fizetett elő; ettől az évtől járt a Diarium. 1765-ben a tanács azt írta Joseph von Hertenstein főpostatisztnek, ,,hogy ha a jövőben tilos lenne a városba újságot (Zeitung) küldeni, akkor jövőre nem kérik". 1827-ben fordult a városhoz a temesvári polgármester, hogy újságot akar kiadni. Kérte erről tudósítani a kereskedőket és a mesterembereket, valamint időnként közleményeket kért a várostól az újságba való eseményekről. A tanács a szokott módon kihirdette és feljegyezte, hogy „ha valami előadódik, közölni fogják". (Nem adódott.) 1830-ban az Allgemeine Zeitung járt a tanácsnak. 21 " 1836-ban Schedel Ferenc és Vörösmarty Mihály kérték az általuk tervezett „Athenaeum és figyelmeztető literatúrai újság közhírré tételét". Ezt a jegyzői hivatal végezte el. 2 '" Személyesen jelent meg a tanácsülés előtt és kért támogatást 1796 augusztusában Magyarország leírása című könyvéhez Vályi András. Felhívta a figyelmet, hogy „más szabad királyi városokhoz hasonlóan, ezt a várost is említeni akarja a történeti részben, valamint egy rézmetszetet közölni róla". A város vállalta az összes költséget (100 Ft), „mivel a mű a magyar nemzet dicsőségét szolgálja". Három hónappal később jött meg a helytartótanács leirata, amely szerint Vályi könyvében a városokról téves adatok jelentek meg. A város egy tanácsost bízott meg, hogy keresse meg a hibákat. 1802 februárjában, Vályi halála után, a város Stuhr József római polgári és magánjogi professzorhoz fordult a 100 forint visszaszerzése érdekében. Stuhr azonban a város levelét felbontatlanul küldte vissza azzal, hogy a „város a rövidesen összeülő gyűléshez forduljon". A tanács a Vályi-ügyet ezzel ad acta tette. 248 1807-ben kapta meg a város, gróf Széchényi Ferenc levelével, az Országos Könyvtárban (Bibliotheca Regni) lévő könyvek jegyzékét, amelyet — elintézésként — a levéltárba tettek. 24 " 1822-ben a város a polgárokat Schams Ferenc Buda város történetéről szóló munkára való előfizetésre szólította fel. (Az előfizetéseket a főügyész gyűjtötte.) A könyv egy példányát a levéltárba helyezték el. 1831-ben a jegyzői hivatal terjesztette a magyar király házassági ünnepe díszére készült versezetek megküldött 10 példányát. A befolyt pénzt a badeni Mária Ispotály kapta. 25 " 1830—32-ben többször megkereste a tanácsot a székesfehérvári egyházmegye volt növendéke, 1796—1799 között fehérvári káplán, 1802-től a fehérvári papnevelde dogmatika tanára: Fejér György, hogy a meg-
