Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Nemesek

a helybeli polgárok kqzé". Erről a polgári levelet a jegyzői hivatal készítette el,

121 1842-ben Haáder Pál új főbíró javaslatára az addigi királyi biztosokat — Marich István Dávidot és Jankovits Józsefet, valamint Mihálovits Antal királyi kamarai számvevő tanácsost, mint királyi biztosi segédet — nevezzék ki tiszteletbeli polgárnak.

122 1842—1845 között — a város iránti hajlandósága miatt — több egyházi személy lett fehérvári díszpolgár. így 1842-ben Farkas Ferenc nagyprépost; a következő évben báró Barkóczy László püspök és 1845ben Mihálik György belvárosi és Krizsány Ignác felsővárosi plébános. A tanácsi határozat „számos éljenzés között, egyhangúan" született.

123 1845-ben a választópolgárság kérte, hogy a tanács állapítsa meg: ,,a díszpolgári címmel való kitüntetés indítványozási gyakorlatában a választó polgárság benne van". A tanácsi határozat szerint az indítványozási jog a tanácsot illeti, „ettől lényegesen különbözik a magán-előterjesztés".

124 1845-ben lett országgyűlési érdemeiért fehérvári díszpolgár Szentkirályi Móric, Ráday Ged,eon, Bezerédy István, Perczel Mór, Pázmándy János, Klauzál Gábor, Beöthy Ödön, Lónyay Gábor, Zsedényi Ede, Haszrnann Ferenc és Meszéna János.

m NEMESEK A polgári fejlődés magyar útja hozta megával, hogy nem a vagyonosodó burzsoák hatoltak be a vidékre, hanem a nemesi földesurak nyomultak be a városba, és lettek néha a polgárok vetélytársaivá. 1647-ben a nemesek javára dőlt el a régi vitás kérdés: törvények állapították meg a nemesek városba költözési jogát. Ez különösen az 1770-es évektől új motívumként jelenik meg a városképben.

1 A városban lakó nemesek száma két forrásból, a nemesek beköltözéséből, illetve a városi polgárok nemesítéséből táplálkozott. A nemesek beköltözését a kormányzat Mária Terézia korától támogatta, mert •— legalább városi házuk és telkük után —

1 így remélt tőlük némi adóbevételt.

2 A beköltözött nemesek kétféle magatartást tanúsítottak: vagy mint városlakók, nemesi kiváltságaikat érvényesítették a polgárság rovására, vagy polgárjogot szereztek, és tevékeny részt vállaltak a város életében. Ez utóbbi azt is magával hozta, hogy a városban lakó liberális nemesség hatott a város polgáraira, lakosaira és vezetőire.

3 Beköltözés a városba A nemesek már a török után, illetve a XVII. század első évtizedeiben feltűntek Fehérvárott. A Caraj"fa-rét 1710-ben már mint helynév szerepel. 1713-ban a tanács a telekkönyvre hivatkozva tiltakozott az ellen, hogy a Caraf fa-gazdaság olyan helyen akart vetni, amely a városhoz tartozott, sőt a határköveket is áthelyezte. Kari Ferdinánd Caraf fa viszont a város ellen tett panaszt a magyar királyi kancellárián, mivel