Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Nemesek

szabad polgári házához tartozó szántókat erőszakkal elszántották, és a városiak állatai az ő földjein legeltek. 1719-ben a gazdaság a városi syndicus felügyelete alatt állt, majd eladták. A jószágigazgató házát a syndicus vette meg. A vételár felét a városi pénztárból fizette, az összeget azután fizetése fejében elszámolták.'' Az első nemesember, akit mint ilyent vett fel a tanács, Móricz Sándor volt 1715-ben, miután vállalta a polgárokat terhelő összes terheket. 1717-ben a városban volt háza Fekete György Veszprém vármegyei alispánnak. 1727-ben egyszerre négy nemes — Liptay Ferenc, Ányos György, Vörös Pál és Kolosváry Mihály — tett Péterfjy királyi biztos jelenlétében polgáresküt.'' 1732-ben Daróczynénak volt háza a városban, egy Daróczy a következő évben a polgárjogért 20 forintot fizetett (a pénzt mint discretiot Nagy János kapta).

0 1741-ben nyert polgárjogot Somogyi János birtokos nemes és Pölöskei Ferenc Győr megyei földesúr.' Az 1742. évi nemesi felkeléskor 22 nemest. írtak össze Fehérvárott. Köztük a Hiemer, a Vinczenti, a Diuncsek, a Dalmata, a Vásárhelyi, a Boros, a Kéri, a Fekete, a Zuber, a Perczel, a Hajós, a Borsz, a Fitos, a Dely és a Nádallay családot. Az 1754. évi összeírásban Nagy János, Kolosváry Mihály, Diuncsek Ferenc, Viczenty Ferenc, Khorrer Ferenc, Kreskay János, Dalmata József, Zuber Sándor, Hajas Ferenc, Mihályi Péter, Fekete István és András, Nádallay Sándor és Pápai János szerepel. A következő évben nyert polgárjogot Pozsony megyéből Istvánffy György? 1790-ben a városi nemesek között találjuk Perczel Istvánt, Hiemer Ignác császári tanácsost, báró Rudnyánszky Józsefet, a hétszemélyes tábla ülnökét, Nádallay Sándort, Hiemer Mihályt, Fejér megye táblabíráj át, Viniczay Lászlót, gróf várkonyi Amadé Tádé császári kamarást (aki 1783-ban lett polgár).

9 1790-ben kérte felvételét Vörösmarty Ferenc. Miután a tanács felvette és a taksát kifizette, Vörösmarty juhtartási engedélyt kért és kapott. 1791-ben a tanács „semmi akadályát nem látta" nemes Lelovits Ferenc, Andrássy Antal Fejér megyei táblabíró és perceptor, s a következő évben nemes Papházi János felvételének. Mindnyájan esküt tettek, mire a tanács bevezette őket a Catastrum civium-ba.

10 1794-ben vették fel Hrabovszky Gáspárt, Fejér megye szolgabíráját. 1796-ban Vörös Mihályt, a következő évben az Erdélyből jött Enyedi Jánost. Van példa arra is, hogy nemes személy nem a polgárok, hanem a lakosok közé kért és kapott felvételt, mint pl. 1796-ban perlaki Horváth József}

1 1797-ben a megyei közgyűlés rendelte el — a nemesi felkelés céljából — a nemesek összeírását. A tanács a munka elvégzésére az 1791ben polgárnak felvett Lelovits Ferenc, valamint Hell György és Andrássy Antal tanácsosokat küldte ki. A polgármester az 1800. októberi tanácsülésen terjesztette elő azon nemesek jegyzékét, „akik a városban laktak és kötelesek a nemesi felkelésben részt venni". A jelentést a tanács ad acta tette.

12 1801-ben felvette a tanács Farkas Pál nemesembert, seregélyesi mészárost, annak ellenére, hogy református vallású volt. 1302-ben Érdy