Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság

A fehérvári születésű de máshol katonának állított személyek esetében a tanács a város illetékességére hivatkozva reklamált. Kérték ui., hogy ezeket a város kontingensébe számítsák be.

11

' Az újoncok 2 forint, az önként beálltak 5 forint kézi-pénzt kaptak. Az újoncokat a város őriztette, mert erre a célra már nem jutott katona. 1813-ban 24 újoncot írtak elő, ezt a város teljesítette is. Szlávi Antal verbunkos parancsnokot annyira megszerette a város; hogy amikor el akarták vezényelni, kérték a nádort, hogy hagyja ott Szlávit, „mert jó a harmónia a város és közte".

118 1813-ban a város 30 könnyűlovast állított ki. Ezt korábban is (pl. 1797-ben) megtette, de nem ilyen nagy számban. Az önként lovasnak állottak adójának egy részét —

1 titulo subsidii — elengedték. A város a könnyűlovasok kiállítására 5000 forintot kapott a pozsonyi kamarától kötelezvényre, egy éven belüli visszafizetésre (az összes költség 10 404 forint volt). Az összeget az adóhoz írták és a lakosságra vetették ki. A könnyűlovasok szűrt kaptak, ezzel azonban nem elégedtek meg, hanem „más ruhát kértek". A város a kérést teljesítette."

9 A lovasok az egyéb felszerelést az óbudai katonai gazdasági bizottságtól vették fel. Eizért a bizottság ennek megtérítését kérte. A tanács szerint ,,a város a lovasokat a szükséges szerekkel ellátta, ők a szereket a város híre és tudta nélkül vették fel". A város nemcsak saját területe, hanem 567 forint értékben Bárándpuszta után is állított ki könnyűlovasokat. Ezt a pusztáért fizetett haszonbérben számolták el.

10 1815-ben újabb két lovast és 12 lovat követeltek a várostól. A tanács, a választott község és a birtokos nemesség együttes ülése —• jobbágyi hűségük bizonyítására — vállalta, hogy minden újoncnak 50 forint foglalót ad. A lovakat a szószóló, a baromorvos és néhány választópolgár vásárolta meg. Mindezt a nádornak jelentették.

121 A könnyűlovasságot 1816-ban oszlatták fel. A város által kiállított lovasokat a győri császári huszárezred bocsátotta el; a tanácstól fejenként 40 forint jutalmat kaptak, „mert jól viselték magukat". A nádor rendeletére azok a tisztek, akik arra érdemesek voltak, tovább szolgálhattak a huszároknál.

122 Erre az időre a katonaállítási lelkesedés már teljesen elmúlt. 1815ben a tanács azt jelentette, hogy „a már több mint 20 éve tartó háború miatt a katonaságra alkalmas ifjak megfogytak, akik meg arra valók lettek volna, elmentek a városból és a földesuraknál kerestek menedéket". Ennek ellenére a következő évben újabb, 103 katonát vetettek ki a városba. Ezt azonban az uralkodó parancsára „megszüntették".

123 1821-ben a város 14 napot kapott a verbunkos parancsnoktól, hogy a korábban kivetett újoncok közül 15|-öt kiállítson. A magasság 150 cm maradt, a kézi-pénzt 10 forintra emelték. Az egyetlen fiút és a házasokat kímélték. A házassági szándékot azonban önmagában nem vették figyelembe.

12

'

1 A katonaállítást ekkor a városi kapitány már az új összeírásos módszer szerint végezte. Vagyis kiírta a népességösszeírásból a helybeli ifjak nevét és ezt a jegyzéket benyújtotta a tanácsnak. Az ifjakat a kapitány hozta a tanács elé, ahol alkatuk megvizsgálásával döntöttek alkalmasságukról. Az alkalmasnak találtakat ezután átadták a helyi verbunkos parancsnokságnak. Az ifjaknak vagy szüleiknek lehetősé-