Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság

nyába hivatta a polgármestert. Felszóllította, hogy „az emberiesség tekintetéből katonai betegházat állítson fel a város, vagy a polgári betegházban adjon erre a célra helyet"". A polgármester azt felelte, hogy „a város katonaispotályt nem köteles tartani és sohasem tartott". Erre a kaszárnyában rendeztek be kórházat. A város telket ajánlott fel a katonai kórház céljára, de nem vállalta az építést. 1847-ben a dandárparancsnokság kérésére a tanács hasonlóképpen válaszolt. „A kisebb betegek számára elég a laktanyában lévő épület. Az adózók kárát jelentené, ha azt kórházzá kellene most átalakítani. Viszont kihirdetik a városban, hogy aki akar- adjon bérbe házat a katonai kórháznak".

83 Katonai nevelöház A városban, katonagyerekek és árvák tartására, katonai nevelőház működött. 1782-ben még csak két katonagyerekről olvashatunk; 1788ban már a nevelőház parancsnoka, Mancz főhadnagy, tárgyalt a várossal a kút megjavításáról. A város a kutat a tűzvédelem miatt is igyekezett megjavíttatni. 1793—{94-ben a házat két szobával bővítették. A kiadások fedezésére eladták a házhoz tartozó telket, A felújítás 3010 forintba került. 1795-ben a ház parancsnoka (Kohl) újabb javítási munkákat kért. A kertet is ekkor kerítették be. A megmaradt réteket és szántókat a város bérbe adta.

8

'

1 1805-ben a nevelőház parancsnoka, Hirscher főhadnagy kérte a város segítségét és támogatását arra az esetre, ha a franciák betörnének a városba. A tanács ezt meg is ígérte neki. 1806-ban még egy nevelőházat akartak a városban felállítani, de a város nem talált alkalmas épületet erre a céla. A régi épületet viszont többször tataroztatták,

85 1809-ben a katonai nevelőház is kitelepítésre került. A katonai kórház parancsnoka, a nagy járvány veszély re hivatkozva kérte, hogy a nevelőházat ürítsék ki és helyezzék át az Arany Szarvas fogadóba. A város ezt teljesítette is. A nevelőházhoz nemcsak parancsnok, hanem egy őrmester is be volt osztva. 1809-ben kérte, hogy a város adjon ajánló levelet a Dávidoviis-ezred parancsnokához, hogy az egyik üres tiszti állásra léptessék elő.

80 1812-ben került napirendre a még el nem adott, a nevelőházhoz tartozó földek eladása. Ez 1819-ig húzódott: a polgármester vette meg.

87 Az 1820-as években a nevelőház leégett. Egy városi polgár 6000 téglát adott a parancsnoknak, Steinburg Hubert hadnagynak. Az építés még 1837-ben is tartott, a

;

munkát a város árverés útján adta ki mesterembereknek. Az új épület 1838-ban készült el, megszemlélésre —i a katonasággal közösen — a polgármester vezetésével bizottság szállt ki.

88 Üjoncállítás A városlakók katonai kötelezettsége volt — a beszállásolás mellett — a személyes szolgáltatás. Ez nem a személyes katonáskodást, hanem háború esetén bizonyos, az országgyűlés által (az adókulcs szerint) meghatározott számú újonc kiállítását, felszerelését és fizetését jelentette.