Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság
hadnagy és egy zászlós hat körmöci aranyat kapott „a kaszárnyaépítés körül végzett fáradozásukért". A kaszárnya ácsmunkáját két helyi mester 900 forintért vállalta. A faanyagot Adonyból hozták. 02 1735-ben már a kész kaszárnyáról olvashatunk: a téli hónapok elmúltával a tanács a szolgáltatásokat vette számba. 1738-ban a kaszárnya már szűknek bizonyult, mivel a Svckendorf ezred két zászlóaljának létszáma az újoncozás miatt megnőtt. A kaszárnya melletti Khorherr^házban tiszti szállást bérelt a város. 1742-ben a kaszárnyát már javíttatni kellett P 1753-ban határozta el a tanács az összes pénztári hátralékok beszedését, és az így összegyűlt pénzből újabb kaszárnya építését. 1762-ben a Hiemer Ignácnak eladott szertárosi szállás vételárát is az építkezésre fordították. 1764-ben már két kaszárnya volt a városban, amelyek két zászlóaljnak tudtak szállást adni. Nagyobbításuk már ebben az évben szükségesnek látszott. 0 ' 1 1776-ban a megye akart kaszárnyát építeni egy lovasszázad számára, de a város nem adott telket, .,mivel a külvárosi üres telkeket és legelőket a polgárok,, az adózók használják". 0 "' Az 1770-cs években a kaszárnyák karbantartásáról, javításáról olvashatunk. A szükséges felszerelés beszerzését tanácsi bizottság rendelte el. 1777-ben a padozatot téglával rakták ki. 1784-ben a város 1760 forintot költött kaszárnyajavításra. A matracokat, fejpárnákat, szalmazsákokat, és pokrócokat a kamarás a pesti vásárban vásárolta. 1788-ban a kaszárnyában lévő kutat javították. 00 A tiszteket rendszerint nem a kaszárnyában, hanem a fentebb említett tiszti szállásokon helyezték el. 1782-ben pl. négy tiszti szállás volt a városban. 1785-ben a kaszárnyákban az Esterházy Antal gyalogezred volt elszállásolva. Egy zászlóalj azonban nem fért ott el, azt a Budai külvárosba helyezték ki. A tisztek közül senki sem akart a külvárosokban lakni, néha inkább választották a kaszárnyát, hogy ne kelljen a legénységtől messze tartózkodniok. Arra hivatkoztak, hogy ,.a külvárosokban csak ritkán van olyan ház, amely alkalmas lenne tiszti lakásnak". 1787ben a város nem mutatkozott hajlandónak az épületek bővítésére. 0 ' A XIX. század első éveiben a meglévő kaszárnyák javításra szorultak. 1802-ben Schedl Lipót ácsmester új tetőt csinált. A bécsi kamara utasítása szerint a város a ..háló-krajcárt" továbbra is megkapta, mivel kaszárnyákat tartott fenn. 08 1801-ben a belvárosi polgárok vállalták, hogy készek egy kaszárnyát építtetni, ..annyira ellenszenves nekik a beszállásolás". Az építés elkészültét még ugyanarra az évre ígérték. Az építkezés azonban lassan haladt; 1803-ban azzal vádolták Fashing András kőművesmestert, hogy már harmadik éve halogatja az elvállalt építkezést. A kiküldött bizottság szerint ennek nem annyira a mester, mint inkább a téglahiány az oka. Gondot okozott az új kaszárnya árnyékszéke —* a falakon kívül eső — derítőgödrének az elhelyezése. A gödör ásása maga 300 forintjába került a belvárosi polgároknak. Nem akarták ui. az árokba vezetni. 09 A városi kapitány végül is csak 1806-ban jelentette az építkezés befejeztét. Elsőként a Duka-ezredet szállásolták el benne. A belvárosi fertálymester hiába kérte a tanácstól a belvárosi házára eső 80 forint épí-
