Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság
tési költség elengedését, ,,mivel nevezett munkája nem áll összefüggésben a kaszárnyával". A kaszárnya berendezési tárgyait — a legelőnyösebb áron — a helyi, a pesti és a pécsi vásárban szerezték be. 1827-től bevezették az olajjal való világítást. 7 " A tanács ügyelt arra, hogy a házak után járó kaszárnyaépítési hozzájárulást a később épült házaktól is beszedje. A számvevő hivatal 1833ban jegyzéket állított össze ezekről a házakról, a vonatkozó iratokat a jegyzői hivatal a levéltárban kutatta fel. A belvárosi mintára a magistratus megpróbálta a vizivárosiakat is külön kaszárnya építésére szorítani, de nem sok sikerrel. A Belvárosban felajánlott összegek egy része azonban még 1848-ban nem volt befizetve. Ezektől 1848-ban már 80 ezüst forintot követeltek. 71 A. helyőrséghez börtön is tartozott. 1727-ben a város a jégvermet alakította át ,,temlécz"-cé. 1787-ig, lebontásáig a katonai főőrségházban őrizték a rabokat. Ezt követően a Siockhaus szolgált erre a célra. 1810ben a katonai fogházból három rab, a vályogfal kiásása után, megszökött. A város a falakat ,,jó szerekből" építette újra. 73 Katonai kórház Külön gondot jelentett a beteg katonák elhelyezése. 1710-ben, a vöröshimlő-járványkor, a Heisler-ezred felcsere gyógyította a városlakókat is. 1730-ban a városi fürdősök, borbélyok panaszt tette az Althainezred felcsere ellen, aki működésével kárt okozott. 1733-ban a város két szobát bérelt a beteg katonák elhelyezésére. 1733-ban a karmelita praeses kérésére a rend kapta meg a katonai kórházat. Ettől kezdve a beteg katonákat vagy a felépült kaszárnyában, vagy — ritkábban —• bérelt házakban helyezték el. 73 1784-ig a katonai kórház a kaszárnya udvarán épült házban volt, akkor a nagy kaszárnyába telepítették át. Űj kórház építése jelentős kiadásokba kényszerítette volna a várost, „ezért ezt a katonaság hozzájárulása nélkül nem tudja vállalni". Az új kórházra pedig nagy szükség lett volna, mert éppen az 1785. évi hadgyakorlatok miatt megnőtt a beteg katonák száma. 7/1 1786-ban az Esterházy gyalogezred írt át a városnak: képes-e katonai kórházat építeni? A város válasza: „Ha a felsőbb hatóság engedélyezi, a város nincs ellene katonai kórház építésének". Erre a célra a tanács, a választott községgel együtt tartott helyszíni szemlén, Pázmándy Sámuel telkét sajátította ki. r ° 1806-ban a beszállásolt katonák között több mint 10 beteg volt. Egy részüket ezért magánházaknál kellett elhelyezni. Ezért Andrássy Antal senator a helytartótanácshoz utazott, hogy a város számára mentesítést kérjen a beteg katonáktól. Ebben az évben Szluha alezredes volt a katonai ispotály parancsnoka. A városi katonai kórházakban kevés volt az orvos, ezért a helytartótanács a városban működő orvosok segítségét kérte. Hell György a seborvosok biztosa és Khor Ferenc városi orvos feladata volt, hogy „ösztönözze erre a helybeli seborvosokat". Hell különben azt jelentette a tanácsnak hogy „a kórházban a szalmazsákok nincsenek kihasználva, mert a dupla zsákokon (vagyis egy ágyban) csak
