Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság
helytartótanácsnál és König őrnagy, katonai parancsnoknál tett panaszt. Ennek eredményeképpen piaci napokon megszűntek a katonai gyakorlatok. 55 1810-ben vették észre, hogy a katonaság a város rétjén gyakorlatozott. Ezért ugyancsak a parancsnokhoz fordultak, más helyet jelölve ki erre a célra. 1811-ben a Bellegrade gyalogezred parancsnoksága megtiltott a városban minden gyakorlat ozást és dobpergést, „hogy a lakosokat meg ne ijesszék". 1815-ben azonban az olasz katonaság már újból a vásártéren gyakorlatozott, a tanács — ennek elősegítésére — az ott lévő gödröket is betemette. A sátrakat azonban nem bontották le. 50 1820-ban szabadságolt katonák tartózkodtak négy hétig a városban, „fegyvergyakorlás" végett. 1823-ban a jegyzői hivatal átírt a katonai parancsnokságnak: ne a Komraandáns rétjén, hanem az ugarokon vagy a vásárálláson gyakoroljanak, mert a füvet letiporják és tönkreteszik. 0 ' 1827-től a katonaság vasár- és ünnepnap a céllövöldözésben gyakorolta magát. A tanács erre a célra a Gugás-völgyi pincéknél jelölt ki helyet. 1840-ben még mindig itt lövöldözött a katonaság; a környék megközelítését tanácsi rendelet tiltotta a lakosságnak. Aratás idején a céllövészet szünetelt, hogy a környező földekről a gabonát be tudják takarítani. 5S Kaszárnya, börtön Ilyen terhek mellett nem lehet csodálni, hogy a város az első perctől kezdve a kaszárnyaépítésre gondolt. Már 1638-ban felmerült ennek a gondolata, de kő, mész, tégla és szakmunkás hiányában nem került rá sor. 50 A kaszárnyaépítés az 1710-es években, az állandó katonasággal kapcsolatban jelentkezett újból. 1710-ben pl., amikor a rácvárosi katonai lovarda a Belvárosba akart áttelepülni, a tanács a palotai kapun kívül fekvő ún. Sáncot ajánlotta fel nekik. 1713-ban, amikor a város a Rákóczi-szabadságharc alatt elszenvedett károkat jelentette a magyar királyi kancelláriának, kérték az építési engedélyt. 1718-ban kaszárnyaépítésre a magistratus belvárosi házanként 12, külvárosi házanként 8 forintot vetett ki. A következő évben a jegyző és a kamarás utazott Bécsbe és Pozsonyba ez ügyben. 1722-ben az egész polgárság foglalt állást az építkezés mellett. 00 1724—25-ben a tanács, a külső tanács, a fertálymesterek és az öregebb polgárok határozatot is hoztak az építkezés megkezdéséről. Ezt annál inkább szorgalmazták, mert minden 12 polgár közül háromnál katonák voltak elszállásolva. A 200 személyes kaszárnya alsó részét kőből, a felsőt vályogból tervezték. Az udvari haditanács engedéye 1725-ben érkezett meg. 61 Az építkezés csaknem 10 évig tartott. Ez alatt a város bécsi ügyvivője, valamint időnként a bécsi udvari haditanácshoz utazó jegyző és tanácsosok állandóan foglalkoztak az üggyel. 1729-ben minden házra újabb 2 forintot vagy ugyanannyi értékű közmunkát vetettek ki. A tanács Krebs házát vette meg, annak a helyére akartak építkezni. Űj háza felépítéséhez a város 2000 téglát adott neki. Ugyanebben az évben egy
