Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Polgárok , lakosok

órás fia 1777-ben; ifjabb Hiemer Ignác 1792-en; Yblacker József 1795­ben; Hübner István seborvos fia (szatócs) 1812-ben; ifjabb Ybl Miklós 1834-ben nyert polgárjogot. A polgárok fiai közül polgárjogért folyamo­dókat a tanács sohasem utasította el. 5 / Van példa arra is, hogy egy tanácsos (Rauch Ádám) 1798-ban a fia számára azért kért ajánlólevelet, hogy Debrecenben kapjon polgárjogot. 52 Lányok, asszonyok, özvegyek nem kaphattak polgárjogot. 1795-ben a jegyzői hivatal kiadott ugyan a két Panitz lánynak egy bizonyítványt, hogy polgár lányai. Megtagadták viszont egy özvegyasszony polgárjogát, „mivel a polgári jussnak megnyerése csak a férfiakat illetvén, a kérel­mes asszonyságnak kívánságát teljesíteni nem lehet". 53 A polgárjog megtagadása Nem vettek fel polgárnak szolgákat (kivéve a tanácsszolgát 1718­ban). De egy görög kereskedő szolgáját már elutasították, „mert nincs vagyona és a minősítése sem tisztázott". Ugyancsak felvették a vár­megye katonáit és hajdúit is. 54 A katonákat a városok általában nem vették fel, Kassa város erre statútumot is hozott. Fehérvár viszont 1767-ben felvette galántai Fekete Ignácot, a császári és királyi Dersfy ezred főprefectusát. 55 Különösen megnőtt az elutasítások száma az 1790-es évektől. 1791­ben pl. 54 jelentkező közül csak 25-öt vettek fel. A többinek vagy az érdemeivel, a tulajdonságaival volt baj, nem bírt polgári telket, vagy nem volt bizonyítványa. 5 ' 1 Nem tekintették cselédnek, szolgának a juhászokat, akiket szívesen vettek fel polgárnak. Ezek esetében „semmi akadály nem forgott fenn". 57 A tanács 1817-ben újból sok kérelmezőt elutasított. Az indokok: fia­tal, még várhat; csak rövid ideje van itt, erkölcseit nem ismerik; a ne­mes vármegye katonája, libériás cseléd (korábban ezeket felvették); erkölcseiket meg kell jobbítaniuk; az uradalomtól nem hozott a maga­viseletéről levelet. Az egyik kérelmező pedig kávés volt és ráadásul nőtlen, „ezért kenyér keresése alapján nem lehet itt megtelepedettnek tekinteni". Két jelentkezőt azzal utasítottak vissza, hogy a sorompón kívül lakik és nincs polgári háza. Ennek az analógiájára —: mint libé­riás cseléd —• nem kapott pogárjogot 1830-ban egy vármegyei katona. 58 A visszautasított kérelmet meg lehetett ismételni. 1754-ben pl. két év határidőt adtak, hogy az ügyfél addig „legyen türelemmel", akkor újból kérheti. Azért utasították el, mert volt ugyan polgári háza, de ju­hot tartott a városban. 59 1794-ben többen megismételték a korábban elutasított kérelmüket. A tanács ezúttal sem adott nekik pozitív választ, hanem arra hivatko­zott, hogy a polgár-taksa ügyében még ő sem kapott választ a felsőbb hatóságtól. 00 1823-ban egy házbirtokos kérte újból a felvételét. Korábban, amikor kérte, egy választópolgár ellenzése miatt nem kaphatta meg. A választó­polgár most kijelentette, hogy „a személyét összetévesztette mással, így nem hibás". A tanács ezután felvette polgárnak. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom