Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Polgárok , lakosok

Iíonoratiorck A városban lakó honoratiorok közül a leggyakrabban a tanácsi tisztségviselők, tisztviselők és alkalmazottak kaptak polgárjogot. 1718ban lett pl. polgár, miután házat vett, Frici Antal jegyző. De polgárjogot kapott Hoffmann József aljegyző, Khorherr Domokos adószámadó, Zuher Sándor főügyész, Linzer Ferenc kamarás, Csemetery Mátyás alügyész, Haáder Pál tanácsos (1830-ban), Niczky János tanácsos (1832ben), Rieder József földmérő és több írnok, járulnok. Az érdekes az, hogy előbb jutottak — néha magas — városi méltóságba, minthogy polgárjoguk lett volna.

02 Nagy számban kaptak polgárjogot az orvosok és seborvosok. 1794ben pl. Khor Ferenc, 1313-ban Say Ferenc stb.; köztük nemcsak városi, hanem a városban működő orvosok. Hasonlóan gyakori a XIX. század elejétől, az ügyvédek jelentkezése a polgárjogért.

,,,! Polgárjogot kaptak a városban tanító tanárok és az itt működő muzsikosok. Mint pl. 1799-ben Hoffmann József siklósi születésű grammatikai tanár, vagy 1815-ben Hanner Makár muzsikus.

04 Polgárjogot kaptak Fejér vármegye egyes tisztviselői. 1775-ben pl. Nagy László particularis perceptor; 1808-ban Hajer Mátyás alperceptor. 1775-en lett polgár Tóth Péter táblabíró; 1801-ben Szluha Antal táblabíró; 1775-ben Vörös Zsigmond főszolgabíró, 1801-ben Nóvák József megyei főorvos. 1813-ban kért polgárjogot Vörös Mihály ügyész. A megyeieken kívül csak egyetlen községi jegyzővel találkozunk a polgárok között (1822).

05 Szívesen telepedtek le a városban és szereztek polgárjogot a gazdatisztek. Az első ilyen 1731-ben a móri uradalom volt vámosa, de a városban lakott ebben az évben gróf Zichy Imre tiszttartója is. 1732-ben a simontornyai tiszttartó, 1736-ban az Esterházy uradalom vincellérje lett városi polgár."

0 1763-ban nyert polgárjogot a pázmándi udvarbíró, 1801-ben a badacsonytomaji tiszttartó. Ugyanebben az évben kérte ismételten a polgárjogot az előszállási uradalom jószágigazgatója. A városi ügyész egy reversalist Íratott alá vele, miszerint ,,a felvétel nem jár a város sérelmével; sem a jószágigazgató emberei nem sértik azt meg; a polgárjog a személyének és nem a halhatatlan konventnek szól."

07 1806-ban a püspök kebelbéli feülgyélője (inspectora) tett polgári esküt. A következő évben Vörösmarty Mihály, gróf Nádasdy Mihály ispánja kapott polgárjogot. 1813-ban az enyingi uradalom bormérője telepedett le a városban.

,;s 1816- ban herceg Esterházy uradalmi igazgatósági írnoka az iránt érdeklődött a tanácsnál, hogy fivérét bevennék-e ötvösnek. A tanácsi elintézés: ,,Az ilyen kérés nem szokásos; így ezt hivatalosan megválaszolni sem lehet".

09 1817- ben a högyészi uradalmi kasznár; 1821-ben egy Somogy megyei árendás; 1822-ben az iszkaszentgyörgyi uradalom tiszttartója; 1826ban a jakabszállási uradalom igazgatója; 1828-ban a mohai számadóbirkás, 1835-ben a bodajki számadóispán; 1840-ben a sukorói számadó (és egy-egy gazdatiszt és kasznár, ismeretlen uradalomból), 1844-ben egy Tolna megyei uradalmi számtartó és 1847-ben a bodajki haszonbérlő