Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek

hajtás útját bezárták", és ezért a magyar királyi kancelláriához fordult. Különben maga a tanács is mérlegelte, hogy „néhány forint adóhátralék miatt elárverezzenek-e egy egész házat?" De van példa arra is, hogy a hátralékos maga kérte a háza elárverezését, mint 1830-ban egy „rabos­kodó személy"." 1 Megpróbálták a hátralék megfizetését azzal kikényszeríteni, hogy az illető házába katonákat szállásoltak be. 1836-ban egy adózó jelent meg a tanács előtt, és kérte, hogy „házát inkább adják el, de a katonákat vigyék el onnan". A város egy tanácsost bízott meg a ház eladásával. 1840-ben a tanács megkereste a katonai parancsnokságot: adjon legénységet ah­hoz, hogy „az adó sikeresebb behajtása érdekében a makacskodó háztu­lajdonosokhoz katonákat szállásoljanak be" 112 1841 májusában a helytartótanács arról intézkedett, hogy „amíg más­ként nem szabályozzák az adó szedését, az 1767. és 1774. évi szabályok szerint kell végezni". 113 1843-tól az adóleveleket nem az év végén hordták ki, mint addig (az adózók ui. azt gondolták, hogy az év végén megkapott adólevél a jövő évre szól) hanem Láng István adószedő már márciusban kikézbesíttette azokat." 7 ' A város — megkeresésre — közreműködött vármegyei adóhátralékok behajtásában is. 1803-ban Bokos Pétert a tanács elé idézték, mert adós volt a megyei hadiadóval. Meghagyták neki, hogy „ha nem fizet, végre­hajtják". 1826-ban viszont a város kereste meg a vármegyét egy Iszka­szentgyörgyre költözött, adóhátralékot maga után hagyó, városlakó miatt. 1329-ben a város hajtotta be azoknak a városi lakosoknak a megyei adó­hátralékát, akiknek a csóri és iszkai szőlőhegyen volt szőlőjük. A behaj­tott pénzt a vármegyének küldték meg. 1830-ban az arra kiküldött taná­csos, a vármegye megkeresésére,, öt ízben próbálta elárverezni Hübner János szőlőjét, de senki sem jelentkezett." 5 Közreműködött a város egyéb köztartozások behajtásában is. 1807­ben pl. a helytartótanács leirata alapján két lakostól hajtott be taksa proventualis austriacust (Ausztriából Fehérvárra települtekről lehetett szó). 11G 1847-ben még mindig működött a városban a „Régi adóbehajtási küldöttség". Ebben az évben, amikor Haáder Pál főbíró lett, helyette König Józsefet nevezték ki a küldöttség tagjává. A bizottság javaslatára a hátralékokat a Demeter napi vásár után vizsgálták meg, amikor a la­kosságnak több pénze volt. A városi házipénztárak pedig éberen ügyel­tek arra, hogy ha valamelyik hátralékosnak fizettek ki pénzt, abból a hátralékot levonják. 117 A szegény adózók megsegítésére, a hátralékok törlesztésére a város néhány évben kölcsön felvételével próbálkozott. Először 1764-ben akar­tak hat százalékos kamatra, a hadiadó fizetésére, kölcsönt felvenni. A helytartótanács azonban nem engedélyezte. 118 Nagyobb sikerrel próbálkoztak 1785-ben, amikor 5% kamatra 1000 forintot vettek fel. Ez sem jelentett teljes sikert, mert nem tudták vissza­fizetni és a kamatait még 1796-ban is fizethették. 1789-ben, „az adózók megsegítésére", 2000 forintról állított ki adóslevelet a tanács, mert „a téli félév vége felé közeledvén, be kellett az adót fizetni". 1795-ben újabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom