Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek
Hadsegedelem Az első hadsegedelmet a város 1792-ben fizette, ennek egy része (80 forint) Bárándpusztát terhelte. 1794—1795-ben a városban gyűjtést szerveztek; ennek során 10 lat ezüst ivópohár gyűlt össze. 1794-ben a város 2439 forint hadsegedelmet fizetett a budai fizetőhivatalnál. 81 1796-ban a tanács 1000 mérő búzát ajánlott fel, a felvett 5000 forint kölcsönből pedig 2000 forintot fizetett be subsidiumként. Ebben az évben — a bécsi kamara biztatására — szervezett gyűjtés eredménye 178 forint volt. 1796 novemberében a városra 4000 mérő zabot, 3000 mérő rozsot vetettek ki hadsegedelemként. 82 1799 februárjában ,,egy bizonyos névtelen egyházi férfiú" 155 forintot adott hadsegedelem céljára. A következő év áprilisában a kamarási pénztárnak 4000 forintra volt szüksége a subsidiumként kivetett 1000 mérő zab megvásárlására. 8 ' 5 Az 1807:2. tc. előírta, hogy mindenki a jövedelmének hatodrészét köteles önkéntes felajánlásként fizetni. Az önkéntes felajánlás megszervezésére minden hatóság bizottságot állított fel. Fehérvárott ez 1808 áprilisában történt meg. A bizottságnak az egész tanács, a választott község nagy része, a városban lakó főurak és nemesek lettek a tagjai, akik Nagy Pál apát előtt esküt tettek. A bizottság feladata volt a beszedés kulcsáról dönteni, illetve a kivetést megszervezni. Az önkéntes felajánlás során 20 124 forint gyűlt össze, amit a veszprémi sóhivatalban fizettek be. 84 1810 szeptemberében hirdették ki Fehérvárott a lakosságot arany és ezüst tárgyak, pénzek felajánlására buzdító nádori leiratot, a polgárok és az összes adófizető előtt. 1812 decemberében a nádor 15 000 forint önkéntes subsidiumot kért a várostól ,,a háború jelen körülményei, az örökös tartományok biztonságának megóvása" érdekében. A fehérvári kereskedők erre a célra 1890 forintot, a kiskereskedők 182 forintot gyűjtöttek össze. A nádor azonban nem volt elégedett; a következő évben kérte a tanácsot: ösztönözze a kereskedőket, hogy 15 000 forintot adjanak közszükségletre. Ezt a kereskedők önként nem adták össze, mire a tanács adóként vetette ki rájuk. A kereskedők emiatt természetesen tiltakoztak, de 1814-re összegyűlt a 15 000 forint. 85 1815-ben a városra 29 924 forint subsidiumot vetettek ki. A tanács úgy döntött, hogy ,,a behajtás költségeinek a csökkentésére (az adózó) a közadó minden forintja után 32 krajcárt fizessen". A kivetést tanácsi bizottság végezte, amely a kamarától 10 000 forintos kölcsön felvételére kért engedélyt. A Bárándpuszta után járó 1410 forintot a város a megyei pénztárba fizette be. 1815-ben a város jutalommal ismerte el „az adószedőnek a háromszori hadsegedelem beszedése körüli nagy érdemeit". A hadsegedelmet a város még évek múlva is fizette; 1829-ben pl. 217 forintot. 811 Mentesség, kedvezmény Székesfehérvár— ahogy az általánosságban az Einrichtungswerkben megfogalmazódott — senkinek sem adott adómentességet. 1693-ban határozatban mondta ki, hogy „egy polgár, még a perceptor sem, lehet kivéve
