Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek

az adó alól". A következő évben a bírót és a tanácsosokat szólították fel, hogy „két napon belül rendezzék az adójukat". Ugyanezt tették Babocsay Ferenc veszprémi várkapitánnyal is (akinek a városban háza volt).

87 Az első adóelengedést 1716-ból ismerjük: Schinigin József, volt városi bíró árvájának 10 forint 59 dénárt engedtek el. 1721-ben állathullás és hosszú betegség miatt adtak egy-egy kedvezményt.

88 Fehérvár egész korszakunkban tartotta magát a felsőbb utasításhoz: 1771-ben, 1776-ban és 1780-ban is azt jelentette, hogy a közterhek alól kivett házak vagy telkek a városban nincsenek. Ez vonatkozott az egyházi személyekre is. 1725-ben a város keresetet adott be a fehérvári prépost ellen, aki 1709-től nem fizette városi háza után az adóját: 343 forinttal maradt adós. 1736-ban ugyanez miatt a város a helytartótanácshoz fordult panasszal.

80 Más volt a helyzet, ha egyházi telkek, házak a tanácstól kedvezményt kaptak, mint pl. a karmeliták, vagy a plébánia telkei (a jezsuiták feloszlatásáig):"

1 A városban házat bíró birtokos nemesek többsége polgári háza után rendben adózott. A Nádasdy- és a Zichy-házak azonban a tanácsnak sok gondot okoztak.

91 Néhány esetben — öreg kor, betegség, elemi kár stb. — a város kedvezményt adott. így kapott pl. Lehner Mátyás 1767-ben, öreg kora miatt, porcióelengedést. 1787-ben az adókivetésben részt vevő tanácsi szolga kapott mérséklést. Ebben az évben mondta ki a tanács, két senator házával kapcsolatban, hogy „azokat a tulajdonosok érdemeire való tekintettel, ne terheljék szükség nélkül". 1788-tól viszont levonták a hadiadót a városi tisztviselők nyugdíjából is.

02 1791-ben Karsay Ferenc 5 forintos adóját azért engedték el, mert felesége — hat gyermekével magára hagyva — elszökött tőle. A következő évben az egyik éjjeliőr adóját mérsékelték. 1812-ben — a húsellátás biztosítása érdekében — a mészárosok kaptak hadiadó-kedvezményt. 1814-ben egy „szegődött cseléd" közadóját törölték. 1817-ben Frank Imre muzsikus 7 forint adójával tették ugyanezt, mert „mint muzsikus, csak a stólát fizeti".

03 Ha azonban a kedvezményezettről kiderült, hogy nem szegény, sőt vagyona is van, visszavonták a kedvezményt. Ez történt pl. 1824-ben Kiss Németh Józseffel, miután kiderült, hogy szőlője és egyéb javai vannak

04 Adókönnyítést kapott 1820-ban egy lakos „felesége súlyos és hosszú betegsége miatt". A betegséget a fertálymester igazolta, mint pl. 1831ben Nóvák Mihály esetében.

05 A közintézmények kezén lévő ingatlanok utáni adót úgy oldották meg, hogy azok bizonyos összeget letétbe helyeztek a városnál. A városi pénztár kamatra kihelyezte a tőkéket és a kamatokból fizette az évi adót (vármegyeháza, püspöki palota).

00 Nem fizettek adót a városi középületek után. Ha egy ház városi tulajdonba került, az adóját azonnal törölték. Ez történt pl. 1829-ben a Hiemer János örököseitől megvett házzal.

07 1843-ban kapott engedélyt a tanácstól a csimadiacéh ház vételére. A feltétel az volt, hogy a céhnek 32 évenként meg kellett a holtkézbe került ház utáni laudemiumot fizetnie a városi pénztárba. A ház utáni terheket viselniök kellett.

98 FMTÉ 14 209