Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek

is említette. A tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy „az 1703, évi kiváltságlevél is kifejezi ezt".

7;j A kamara a városra 1780—1783-ban évi 450 forintot, 1784-ben 442 forintot vetett ki. A tanács a cenzust — adóként — a polgári telkekre repartiálta, minden forint után 20, illetve 1782-ben 10 dénárt. A beszedett cenzust a város a házipénztárba vételezte be, illetve abból fizette ki a budai harmincadhivatalnak.

7

'

1 1790-ben királyi cenzus címén 35 birtokos nemesre fejenként 15 krajcárt, 1410 polgári özvegyre és birtokos zsellérre fejenként 15 kajcárt, 139 birtoktalan polgárra fejenként 3 krajcárt és 560 birtoktalan zsellérre 9 krajcárt vetettek ki (amiből összesen 452 forint 12 krajcár jött be). 1793ban a város az előző évről 112 forinttal volt adós. A cenzust a budai fizetőhivatalban fizette be az erre kiküldött városi bizottság. A cenzus a kamarás és a hadiadó perceptor közös hatáskörében volt (1805-ben pl. a perceptor mutatta be a befizetést igazoló nyugtát a tanácsnak, amely azt a kamarásnak adta át).

75 A cenzus összege (450 forint) nem változott. Az 1820-s évektől azonban a kamara komolyan vette azt az 1780. évi parancsot, amely szerint a cenzust csak az ingatlan javakra lehet kivetni. 1834 júniusában a felsőbb hatóság külön hangsúlyozta, hogy a zselléreket nem lehet ezzel terhelni, „azt csak az ingatlan telkek tulajdonosaira kell kivetni".

76 Rendkívüli szolgáltatások Vannak nem az évi rendszeres adóhoz, hanem a rendkívüli alkalmakhoz kapcsolódó szolgáltatások. Ilyen volt 1747-ben az az 50 körmöci arany, amelyet Fehérvár a bécsi magyar királyi kancellária épületének a megvásárlására adott. Két évvel később a budai királyi rezidencia restaurálását a város 60 arannyal támogatta. 1760-ban a tanács 50 aranyat adományozott a királyi testőrség javára, az összeget a háziadó megemelésével szedték be.

77 1790 decemberében a szószóló javaslatára, II. Lipót koronázása alkalmából, ökröt sütöttek (a költségeket a választott község vállalta magára). A városi ünnepségek összes költsége 439 forint volt. A perceptor 1792 novemberében 810 forintot fizetett be a budai fő-fizetőhivatalba, koronázási ajándék címén. 1797-ben ugyanennél a pénztárnál 387 forintot donum gratuitum címén.

78 1809 januárjában érkezett a nádor leirata: a királynő koronázása alkalmából az országra kivetett 500 000 forintból a városra 1360 forint jutott, amit négy hónapon belül kellett megfizetnie (a pénzt a város csak egy év múlva fizette be).

79 1825-ben 1500 forint kölcsönt vett fel a város, hogy ki tudja fizetni a „felséges asszony koronázása alkalmából kivetett költségeket". Az öszszegből 43 forint Bárándra is jutott. 1830 októberében, a katonai parancsnokság megköszönte a város által —• a koronázás alkalmából — a katonaságnak küldött ajándékokat.

80