Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek

a pénzt a követeknek adta át, akik azt a Generálé Solutorium Ofíiciumban fizették be. A helytartótanács ugyan azt írta, hogy a legközelebbi só-, vagy harmincadhivatalban fizessék be, de ez addigra már megtörtént.

66 1792-ben újabb 600 forintot vetettek ki Fehérvárra. A tanács válasza: ,,A városi pénztár annyira kiürült, hogy további terheket nem tud elviselni. Ezért kérik a Kamarát: járjon el a legmagasabb trónnál, hogy a várost ez alól metesítsék". A mentesítés helyett azonban egy újabb kamarai leirat arról értesítette a tanácsot, hogy az előző közlés téves volt, így nem 600, hanem 1000 forint jut a városra. A tanács — a választott községgel való konzultáció után — a budai fő-fizetőhivatalban fizette be az összeget.

67 1796-ban a kamara 750 forintot vetett ki a városra. A pénzt a városi kamarás a budai fizetőhivatalban fizette be. 1802-ben 1500 forintot vittek a követek magukkal Pozsonyba. 1806-ban az uralkodó kegyesen elengedte Fehérvár országgyűlési taksájának a felét. A maradék 1000 forintot „valamelyik legközelebbi királyi hivatal útján" kellett a kincstárba befizetni.

68 A temesvári illir kongresszus költségeire az ,,illir nemzetre" (a városban lakó görögkeletiekre) külön taksát vetettek ki. Az összeg hátralékát (8 forint 24 krajcárt) az illírek a budai fizetőhivatalban csak 1803ban fizették be.

60 1809 októberében a kamara megrótta a várost, amiért az utolsó országgyűlés 1500 forintos taksájának csak a kétharmadát fizette meg. 18.12-ben az uralkodó az 1790-ben kivetett 1500 forint harmadrészét kegyesen elengedte. A maradék 1000 forintot a városnak váltócédulákban kellett befizetnie.

70 1831-ben a városra 1500 forint taksát vetettek ki. 1834-ben viszont az uralkodó az 1832. évi taksa alól „nemcsak a kamarai és a koronauradalmak jobbágyait, hanem a királyi és a bányavárosokat, valamint a szepesi mezővárosokat is felmentette". De ez csak azokat érintette, akik nem voltak hátralékban az 1825. és 1830. évi taksákkal, vagy a királyi adóval. A már befizetett összeget csak a hátralékmentes városok kapták vissza, a többiek a hátralékba számították be.

71 Két évben (1808, 1825) a város kölcsönt vett fel a taksa kifizetésére.

72 Királyi cenzus A városok régi idők óta (Mohács előtt) fizettek — a királynak, mint földesuruknak — census regiust. A fizetés a török idők alatt abbamaradt, a bécsi udvari kamara 1729-ben kezdett foglalkozni azzal, hogy a szabad királyi városok milyen okból és mióta voltak hátralékban a census fizetésével. Fehérvár 1770-ben régi szabadságaira és arra hivatkozva tiltakozott a cenzus újbóli bevezetése ellen, hogy „82 éve, a török kiűzése óta nem fizetett". A kérdés országosan, hosszú huzavona és politikai harcok után, 1780-ban dőlt el, amikor a cenzust újból bevezették a városokban. Fehérvár 1781-ben Nagyszombat várostól az 1238. évi privilégiumlevél másolatát kérte, amely Fehérvár tributum regium alóli mentességét