Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése - Pénzügyietek
kamatot fizet mindaddig, amíg a teljes összeget el nem éri. Ha közben meghalna, a pénztárat a vagyonából kell kielégíteni. 91 1829- ben az igazgató bemutatta a kamatfizetéssel hátralékban lévők jegyzékét. A tanács ezek kölcsönét törvényesen felmondta. Ugyanebben az évben vizsgálták meg a pénztárat, a tőkepénzeket és az adósok vagyoni helyzetét. A ta H nács elrendelte, hogy a kötelezvényeket egy (az urbárium hivatalban őrzött) ládába kell zárni, amelynek egyik kulcsa a számadónál, a másik a szószólónál volt. 92 1830- ban az előző evi sza mabavétel alapján a tanács a 60 forintig terjedő összegeket executio, a nagyobb összegeket per útján próbálta behajtani. 93 1832-ben elvették Halbauer Józseftől a pénztárat, mivel „semmi olyan fundusa sincs, amely a betegek és öregek háza pénztárának biztonságot nyújtana; ezért 14 napon belül szerezzen magának kezest". 94 1848-ban külön kölcsönt-rendelő bizottmány alakult; ez döntött arról, hogy kinek adható kölcsön. A bizottmány az üléseiről jegyzőkönyvet vezetett. 93 Közalapítványok a városban nem voltak, de különböző célokra az elhalt polgárok, lakosok tettek alapítványokat. Az ezekből befolyt pénzeket az alapítványi pénztárban (cassa fundualis) kezelték. 1753-ban a pénztárszámadás 16 589 forintról szólt. 1754-ben viszont a tanács azt jelentette, hogy a városban csak az árvákkal és a szegényekkel kapcsolatos alapítványok vannak. Ezt annál inkább hangsúlyozta, mivel a helytartótanács rendeletére az alapítványi pénzeket nem külön, hanem a városi pénztárban kellett kezelni. 90 1768-ban a helytartótanács kérdésére a magistratus azt válaszolta, hogy nincs olyan alapítványa, amelyekből katonaözvegyeket és -árvákat lehetne támogatni, 1781-ben Valand Ferenc Xavér 1600 forintos alapítványt tett, amelynek kamataiból négy árva neveltetését tudták fedezni. 1785-ben Hiemer Ignác tett 300 és Vörös Zsigmond 2000 forintos alapítványt a szegényház javára. A város a pénzeket 6% kamat mellett kihelyezte. 97 A helytartótanács 1789-ben rendelte el a világi alapítványok felszámolását. A kintlévő tőkéket fel kellett mondani és közalapokba fektetni. A tanács — a teljes tönkremenés ellen védekezve —i azt jelentette, hogy a városban egyetlen alapítvány van: a Korny-féle 1000 forint, amelynek évi kamataiból az iskolások jutalmat kapnak. 9S A város 1807-ben 2080 forintot kapott a görci érsektől, egy diák tanulmányaira. Az elintézés: a pénzt fel kell venni és más tőkék kifizetésére fordítani. 1841-ben Mayerhofer István bécsi arany- és ezüstműves tett 1000 ezüst forint alapítványt, amelynek évi kamataiból egy kórházi ágyat tartottak fenn. A pénzt a bécsi aranyműves Ybl Miklóson keresztül juttatta el a városhoz. 1845-ben Tarr János postamester tett 200 ezüst forint alapítványt, egy kisdedóvóra, vagy ha az nem létesülne, az éjjeli világításra. A pénzt a kamarás vételezte be. 99 A város az egyházi kiadások egy részét, mint kegyúr a saját bevételeiből fedezte, de az egyes egyházaknak, templomoknak, kápolnáknak saját pénztáruk is volt. Ezeket összefoglaló néven egyházi pénztárnak (cassa parochiaiis) nevezzük. A legrégibb pénztár a belvárosi templomé, amely 1694-től vezette a számadásait. A pénztárnak 1767—1775 között
