Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése - Pénzügyietek
10 201 forint bevétele, 5420 forint kiadása és 4781 forint tiszta bevétele volt. 100 Az egyházi pénztár —| hasonlóan a többi városi pénztárhoz — az összegyűlt tőkéket kamatra helyezte ki. Az 1820-as években Ybl Miklós volt a pénztár gondviselője."" A partikuláris pénztárak közé tartozott a hegy-(szőlőhegyi) pénztár, amelyben a szőlőcsőszök fizetésére összegyűjtött pénzeket őrizték. 1819ben a pénztárban jóval több pénz volt, mint a csőszök fizetése, úgyhogy a város más kiadásokat is ebből fedezett. A gazdasági bizottság ezért a szőlőhegyi pénztár megszüntetését javasolta („a pénzt a kamarási pénztár vegye át"). A pénztárat 1821-ben a királyi biztos segédje vizsgálta felül. Az eredmény az lett, hogy a magyar kamara rendeletére a telekkönyvi pénztárral egyesítették. 103 Kisebb pénztár volt a sárréti pénztár, amely a polgármester felügyelete alatt a lecsapolási munkálatokra (beszedési jegyzékkel) összegyűjtött pénzeket kezelte. A pénztárnak külön gondviselője volt, aki 1821-ben 300 forint fizetést élvezett. A pénztár a felesleges tőkéket kamatra kihelyezte. 103 1836-ban a pénztárban hiányt találtak. Az adószedő, aki ezt a pénztárat is kezelte, arra hivatkozott, hogy ezt nem tekintette közpénztárnak. Ezért a tanács a két funkciót különválasztotta, hogy ne legyen zavar az adószedői pénztárral. 1841-től az egyik írnok kapta meg a pénztárnoki állást. 10 ' 1 1843 — a nagy tűzvész — után alakult meg az égettek pénztára. Az alaptőkét az a 30 000 ezüst forint jelentette, amelyet a város a Pozsonyi Takarékpénztártól vett fel. További 10 Q00 forintot a helytartótanácstól kértek. A válasz: ,,Az összeget sem a királyi kincstár, sem a Bécsi Hitelező Intézet nem tudja teljesíteni. Kegyes alapítványi pénzeket, amelyeket a helytartótanács kezel, a szabály szerint csak 6% kamatra lehet kiadni". Fehérvár erre a magyar kamarához fordult, hogy magánosoktól vehesse fel a pénzt. 1 " 5 Az égettek számára felvett kölcsönpénz kiosztására a magistratus egy küldöttséget állított össze. A kölcsönt kérő tűzkárosultak jegyzékét a tanácsülés vizsgálta felül. A pénztár ügyeit a pénztárnok és az ellenőr végezte. A pénztárból a város nemcsak az „égetteknek", hanem kamatra másoknak is adott kölcsönt (1847). 100 Passzív tőkék A felszabadulás után kinevezett fehérvári bíró nagy adósságot hagyott hátra, ezért az új szerzeményei bizottság 1689. szeptemberi instrukciója megtiltotta a tanács engedélye nélküli kölcsönfelvételt. Ezzel kezdődtek Fehérvár török utáni hitelügyletei. 1 " 7 A folytatás sem volt túl biztató. Az 1700-as évek elején felvett kölcsönöket még 1727—1733-ban is fizették. Közben malomépítésre is felvettek 5000 forintot. 108 1753-ban a tanács amiatt panaszkodott, hogy a kétszeri királyi biztosi látogatás tönkretette. Ekkor 1500 forintot vettek fel Daróczinétól. m
