Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Polgárok , lakosok

Év Polgár Zsellér Házhellyel bíró 1836 1337 1833 1839 1840 1841 1842 1843 1845 1846 1158 1160 1211 1209 1200 1218 1287 1334 1476 1483 A 'polgárok jogai A fehérvári polgárok jogait a kiváltságlevél pontosan körülírta. Ennek alapján ezeket a jogokat a következőképpen lehet összefoglalni.

6 1. A város joghatósága alá tartoztak. Se katonai, se kamarai, se vármegyei tisztviselők, a törvények és a város sérelmére ezt felettük nem gyakorolhatták. A kiváltságlevél külön kiemeli az előfogat állítását, amely egyértelműen a városi joghatóság alatt állt. 2. Mentesek voltak minden szállás, beszállásolás, vendégeskedés és idegeneknek a házaikba való betelepítése alól. A gyakorlatban ez a mentesség sohasem valósult meg. 3. A városban vagy annak területén csak polgárjoggal rendelkezők kereskedhettek. 4. Választójoguk volt; részt vehettek a tanács és a bíró megválasztásában. Ugyanakkor választhatók is voltak; közülük kerültek ki a város bírái, a tanács tagjai. 5. Mentesek voltak a kisebb bárány- és méhtized, a kilenced, „vagy más követelések" alól. 6. Mentesek voltak az ún. megtorlási jog alól. Mások adósságaiért —' megtorlásként — se személyükben, se javaikban sehol sem voltak visszatarthatok, „hogy igazak igaztalanokért, ártatlanok vétkesekért ne feleljenek". 7. Az adós polgárt, a követelés előzetes bejelentése, illetve a kifizetés megtagadása nélkül nem zaklathatták vagy börtönözhették be. 8. A kiváltságlevél kétségtelenül egyik legfontosabb része, a város polgárait Magyarország határain belül kivette minden dézsma, adó, vám és harmincad alól. Ez a fehérvári polgárok teljes vámmentességét jelentette, amit más városok polgárai nem minden esetben kaptak meg. A város középkori privilégiuma (1496. és az 15,41. évi megújítás) kizárólag a vámmentességre terjedt ki. A vámmentesség a következő évszázadokban sok vita forrása lett.

7 Ezeket a jogokat említi a város 1703. évi kiváltságlevele, de feltűnő, hogy számos polgári jog egyáltalán nem fordul elő benne. Az első és legfontosabb ilyen a korlátlan tulajdonszerzés (ez kezdetben csak a pol-