Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

Pavli Jakab 750 n.-öl Brandler Jakab 725 n.-öl Szukk Ferenc 725 n.-öl Tfj. Vinkler János 800 n.-öl Mülner József 2550 n.-öl Haár Mátyás 800 n.-öl Verger János 1300 n.-öl Pavli Antal 600 n.-öl Rezman János 1000 n.-öl Majer János 600 n.-öl Özv. Buts Jánosné 600 n.-öl Jungwirt István 1200 n.-öl Patser János 1400 n.-öl Patser Györgyné 1000 n.-öl Katzenberger István 695 n.-öl Kaufmann Ádám 900 n.-öl Braun János 800 n.-öl özv. Kaufmann Jánosné 800 n.-öl Peidl Márton 950 n.-öl Vinkler János 800 n.-öl Verger Mátyás 875 n.-öl Léber Pál 850 n.-öl Firnstall András 650 n.-öl Gallér János 1200 n.-öl Mahner Pál 800 n.-öl Zumzer Antal 950 n.-öl Korn Márton 110 n.-öl Korn Mátyás 550 n.-öl Majer József 1000 n.-öl Szempf József 1175 n.-öl Angeli István 1400 n.-öl Mahner Jakab 900 n.-öl Müllner Mátyás 2050 n.-öl Vuts Antalné 400 n.-öl Vuts József 800 n.-öl Ifj. Huber István 1350 n.-öl Korn Mihály 675 n.-öl Krausz József 400 n.-öl Huber István 800 n.-öl Praisler Jakab 350 n.-öl Gulrik István 1100 n.-öl Id. Ripl György 800 n.-öl özv. Verger Józsefné 800 n.-öl Braun Mihály 800 n.-öl Kraiczinger János 750 n.-öl Az iszkaszentgyörgyiek; Palkovits József 1000 n.-öl és Palkovits István 600 n.-öl, Sághi József keresztesi molnár pedig 1750 n.-öl szőlőt műveltek Kincses hegyen 1856-ban.

24 Gazdasági statisztikák szerint Bittó Somosmái felé eső homokos talajú szőlőiből 30 akós holdankénti átlagtermés származott 1869-ben . A termesztett szőlőfajták piros dinka, fehér hárslevelű, rak, kadarka, kolontár és a szőke juhfarkú voltak. Ez a terület már Kis-Bittó néven szerepel az 1960-as években. Bittó Guttamási határba eső (Öreg-Bittó) homokos ésjkár vicsos, helyenként agyagos talaján 1350 akó bor termett, átlagtermése megegyezett a bittóival. Kincses hegyen 4800 akó bor termett, a holdankénti átlag 40 akó volt. A már említetteken kívül makra fajtát is termesztettek.

35 XIX. századi statisztikai kimutatásokban kevés szó esik a kistelepülések egyéb adataival kapcsolatban. Így nem tudjuk, hogy Kincses és Bittó lakói milyen növényféleségeket termesztettek a szőlőn kívül földjeiken, ugyanígy az állattartásról is kevés az adat. Bittó területén az 1800-as évek közepén Bajzáth György állattenyésztő majort létesített, szarvasmarha, juh és lótenyésztés folyt itt az 1930-as évek végéig. A hely az Égettmajor nevet viselte 1876-ban. Istállóépületéhez cselédlakások csatlakoztak, amelyekben az állattartással megbízott családok kaptak elhelyezést a XIX. század második felétől. 1876-tól 1839-ig Kukoda János csősz, Kertész György tehénpásztor, Mayer János juhász, Horváth Márton csősz és Kohucz Pál erdőőr laktak itt családjaikkal.

26 Égettmajorhoz közvetlen csatlakozott

1 a Kiskúti dűlő több mint 60 holdas rétje, amelyet az állatállomány részére legelőként, illetve kaszálóként hasznosítottak még a XX. század első felében is. A major a Ménes nevet kapta 1908-ban, állatainak élelme-