Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

zését szolgálta a Gaján túli rákhegyi legelő is, amelyre a major melletti sekély gajai gázló tette lehetővé az átjutást. Az uradalom Guttamási felé eső területén még az 1880-as években is feltűnően nagy volt a nagy bir­tokhoz tartozó rét és legelő hasznosítású földek nagysága. A már említett Kiskúti és Rákhegy alatti területeken kívül Bajzáth László a Bittó alatti dűlőben 29 hold legelőt, a Forrófőnél 12 hold rétet és a Gaja melletti dű­lőben több mint 73 hold rétet mondhatott magáénak csak az uradaUom bit­lói részén. Nem véletlen tehát, hogy a helybeli családok a szőlőiken kívül kevés szántóföldön gazdálkodhattak. 1882-es adatok szerint a Bittóban ház­zal is rendelkező lakosok az alábbiak szerint műveltek szántókat: Rubina István — 682 n.-öl, Takáts István — 260 n.-öl. Farkas István — 1572, Né­meth József — 212, Spaner József — 265, Vidovits István —503, Rulbina János — 2 hold, Takáts Jánosné — 390, Horgos Mihály — 690, Horváth Ferenc — 160, Odor János — 585, Horváth József — 474 és Ódor Györjgy 262 n.-öl. A felsoroltakon kívül többen továbbra is csak szőlőkkel rendel­keztek. Legelő, illetve rét a nagybirtokból nem jutott. A kincsesiek esetében még rosszabb volt a helyzet. A kincsesi határban 1882-ben 110 szőlőtelket isztimériek, húszat guttamásiak, nyolcat iszkaszentgyörgyiek, kettőt szé­kesfehérváriak és egyet-egyet csóri, illetve csurgói gazdák birtokoltak. A helybeliek csak szőlőket műveltek, megélhetésük a napszámmunkákhoz kötődött. 1882-ben a már említett szántókkal rendelkező bittóiakon kívül a következő családnevekkel találkozhatunk a két kistelepülésen: Kasó, Árva, Jankovits, Fejszés, Mayer, Kiss, Vizler, Varga, Csépi, Padi, Miklós, Kolo­nics, Szűcs, Forsner, Dene, Volf, Peidl, Lucz, Schmidt, Simo és Majoior. 27 1860 és 1863 között Bittó, Kincses és Rákhegy kistelepülésen 107 elhalá­lozás történt, a meghalt személyek közül húsz volt „valamicske" vagyon­nal bíró. A 107 elhunyt közül nem élte meg az 1 évet 36, 15 éves kora előtt halt meg további 29, 15—30 evet élt 7, 30—60 évet élt 17, és 60 éves kora után halt meg 18 személy. 1870 és 1872 közötti három évben a három sző­lőhegyen összesen 42 gyermek született, 18 pár kötött házasságot és 47 em­ber halt meg. 1890-től 1895-ig ugyanitt 76 gyermek született, 19 házasság­kötés történt és 77 ember halt meg. 28 A XX. század elején továbbra is jellemző a szőlőhegyi települések kétfelé tartozása. 1901 és 1903 közötti összeírás szerint Guttamási község határát képezte Kincses és Bittó (Égett­majorral) egy része, valamint a közeli Ó-Guth és Űj-Guth (Rákhegy) teljes területe. Ugyanekkor iszkaszentgyörgyi határban említi az összeírás ugyan­csak Bittót és Kincsest, továbbá Atyát és Kissomosmált. Kincses lakóinak száma 95, Bittóé 67, Atyáé 34, Somosmáié 17 volt 1917-ben. Az 1930-as népszámlálási adatok e településekre vonatkozóan a következők szerint alakultak: Kincses Bittó Kincses Bittó Népesség 91 54 Kereső férfi 28 18 Kereső nő 4 8 Eltartott férfi 18 6 10 kh. alatti földdel rendelkező 9 10 Családtagok sz. 37 21 Kereső cseléd 1 8 Eltartott cseléd 7 10 Kereső mez.-gazd. munkás 10 11 Mezőgazdasági eltartott 19 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom