Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

mint amennyit a betelepülők 1751-et követően művelhetővé tettek. Erre az ellentmondásra, földesúr és falu között állandó konfliktust teremtő helyzetre hívta fel a figyelmet az úrbérrendezés utáni hónapokban Győri Ferenc a helytartótanács által kirendelt biztos. Ugyanis a palotai uradalom az egykori telepesek által kiirtott területek jelentős részét az 1723: 18. tc. ellenére az allodiális földekhez csatolta, holott ezen területeket — közel 30 egésztelek — is a telkiállományhoz kellett volna csatolni.

19 Több évtizedes küzdelem indult tehát a földért, az írtásföldek egészének használatáért. Az uradalom és jobbágyok konfliktusa azt követően erősödött fel, s folyt 5 évtizeden át 1832-ig, amikor 1781-ben a megye elkészítette a falu újabb úrbariális öszeírását. Az újabb felmérés 20 egésztelkes jobbágyot talált a faluban. Az egésztelkes jobbágy használatában levő földterület 2 holdas belsőségből 24,5 hold szántóból, 1 szekérnyi szénát termő rétből és a rétföldek pótlására biztosított további 10 hold szántóból állt. A féltelekkel rendelkező családfők száma 66 volt, s a féltelkes az egésztelkes által művelt terület 50 százalékával rendelkezett, azaz 1 hold belsőséget, 17 hold szántóföldet, x

j% szekérre való rétet használt. 1781-ben 12 házas zsellér családfő élt a faluban, a háznélküli zsellérek száma azonban jelentősen csökkent. 1768-ban 42 más házában lakót írtak össze a faluban, 1781-ben csupán 10 háznélküli zsellér lakott Isztiméren.

20 Lényeges változás az úrbéres és a házas zsellér családok számában nem következett be. Kialakult a település vagyonos rétege, s e réteget alkotó családok a falu politikai életében is jelentős szerephez jutottak. Tagjai töltötték be a bírói, törvénybírói tisztséget. Az egésztelkes családfők az alábbiak: Léber Bartholomeus Rauscher Antal Eiszele Antal Stollát György Angeli József Manner György Peidl Jakab Csida János Klujber György Jungwirt Pál Szumzer György Kaufmann András Schweighardt György Reichardt Dániel Winkler Jakab Honig (Kőnig) Ferenc Winkelmann Frigyes Braun Sebestyén Róth Gotthard Jungwirt Simon Schweighardt Jakab Schneider Antal Heer János Rézmann György Pácser Ferdinánd Schreiner József Tolonits Mátyás A községi bíró tisztségét 1772-ben Léber Bartholomeus, 1780-ban Manner György töltötte be, 1800-ban a mezőváros bírója Szumzer Mátyás volt. Kialakult a falu pecséthasználata is, a pecsétnyomó felirata: SIGIL: DORF: ISTIMER. A köralakú pecsét középtengelyében lombkoronás tölgyfa, a törzs baloldalán ekevas, jobb oldalán sarló ábrázolását találjuk.

21 A falu általunk ismert első jegyzőjének és tanítójának feladatkörét Nusz Gotthard látta el. Öt egyébként az 1781. évi úrbéres tabella tévesen a telkes jobbágyok között tünteti fel, ugyanis a község jegyzőjét és tanítóját (jelen esetben azonos személy) illetményföld illette meg. Nusz Gotthard letelepedésekor egy kétszobás házat kapott a falutól, a házhoz tartozott: konyha, kamra, pince és istálló. A szobák egyikében tantermet rendeztek be, itt folyt az oktatás német nyelven, s téli időszakban volt a leglátogatottabb az iskola. 1770 telén 30 tanítványa volt a tanítónak, 1776-