Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Várnai Tamás: Hantos
diorit nyéllyukas kőbaltát, 3 Nagyhantoson későbronzkori csészét, fazékés szűrőedénytöredéket 4 és egy kis római kori bronzfejet találtak. 5 A község neve a XV. században Hantosegyháza (eghaza) alakban bukkan fel. 6 A magyar hant, göröngy, földkupac stb. képzős származékából keletkezett, talán személynévi használaton keresztül. Az ómagyar Hontus — személynévre 1211-ből van adatunk. 7 A török hódoltság előtti évszázadokban a hantosszéki kun kapitányság központja volt. A hantosszéki kun kapitányság területét a források és a máig is megmaradt helynevek alapján a jelenlegi Hantos, Mezőfalva, az Abához tartozó Kajtorpuszta, Sárosd, Jakabszállás, Perkáta, Nagykarácsony és Előszállás területére tehetjük. 8 Egyes adatok szerint a kunok a Kiskunságból már a XIII. században átjártak ide állataikat legeltetni. 9 Az 1279-es, a kunok helyzetével foglalkozó oklevél nem tud arról, hogy a kunoknak a Duna jobb partján is lennének szállásaik. Károly János úgy vélte, hogy a Hantosszéki kun kapitányság már a XIV. század első felében létezett. A Hantosszékhez tartozott kun kapitányságok egyikét Jakab szállásnak nevezték. I. Lajos király, Tamás vajda és Miklós nádor 1343-ban kelt okleveleiben bizonyos Buthemer nevű személy Jakabszállás kapitányaként szerepel. (A Buthemer-név elírás, helyesen Bay-Temir.) Az említett oklevelek a kun kapitányok kiváltságait erősítették meg. Ezeket az okleveleket a Budai Káptalan BayTemir unokáinak, Péternek és Jánosnak kérelmére 1407. május 17-én átírta. 10 Károly az ezen oklevelekben említett Jakabszállást minden további nélkül a Fejér megyei, jelenleg Sárosd községhez tartozó Jakabszállással azonosította, nem fordítván kellő figyelmet arra, hogy Kecskemét mellett is volt hasonnevű kun szállás. Győrffy György Károly János állításával szemben úgy vélekedik, hogy a szóban levő Bay Temir a Kecskemét melletti Jakabszállás kapitánya volt, a Fejér megyei kunokról csak 1399-ben történik először említés. 11 A Fejér megyei kunok székké szerveződéséről az első írásos emlék 1417-ből való 12 , amikor Ozorai Pipo temesi főispán Toman (Tuman, Thoban) Jakabot az előző Gál nevű kapitány magvaszakadtával a Fejér megyei Hantosszék kapitányává nevezte ki. 13 Ez az oklevél két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt azért, mert bizonyosra vehetjük, hogy a magvaszakadt Gál volt az első hantosszéki kun kapitány, másrészt azért, mert Hantosszékhez tartozott kun szállásokat név szerint is felsorolta. Az oklevélben felsorolt szállások a következők:: Hantos (Hantos egháza), Jakabszállás, Karachonmikloszallasa, Wyszállás (Űjszállás) Baydamerzallasa, Ketpolkarth, Sarasd, Thobalizenhpeter, Chabak, Ivankateleky Diolta (Gyolcha, Gyolcsa) palzallasa. Toman Jakab kinevezése körül hamarosan vita támadt. Az új szállási kapitány özvegye, az elhalt Gál anyja és Jakab fia Péter királyi kun kétségbe vonta a kinevezés jogszerűségét, azt állítván, hogy Gál jog szerinti örököse Jakab fia Péter, mivel Jakab az elhalt Gál mostohafia. Az ügy tisztázása érdekében Karácsonymiklósszálláson Perényi Miklós lovászmester 1419. szeptember 29-én törvénykezést tartott. Itt az özvegy és Jakab fia Péter előadták az imént már megemlített kifogásaikat, Toman Jakab viszont kijelentette, hogy a király beleegyezésével neki adott ado-
