Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

mánylevelet bármely határnapon kész felmutatni és kész teljesíteni azon feltételt, hogy az özvegy Üjszállás birtokában élethossziglan megmaradjon. Az 1419. október 10-én Budán tartott tárgyaláson sem az özvegy, sem pedig Péter nem jelentek meg, Toman viszont megjelent, és felmutatta Ozorai Pipo adománylevelét. A bíróság Toman Jakabot a hantosszéki kun kapitányságban és a hozzá tartozó szállások birtokában megerősítette.

14 A Magyarországra települt kunok kereszténnyé tételét, állandó letelepedését — azaz a feudális társadalom szerkezetébe való beilleszkedését — mind az egyház, mind pedig a magyar feudális uralkodó osztály szorgalmazta. A kun népesség valóban „idegen test" volt a korabeli magyar társadalom szervezetében. A hantosszéki kunok feudalizálódása ennek ellenére hosszú évtizedeket vett igénybe. Csak a XV. század első negyedétől vannak olyan falvakról adataink, melyeknek lakói — feltehetően télen — már állandó házakban éltek. A Toman Jakab részére 1417-ben kiállított adománylevél a Hantosszékhez tartozó szállásokon 4 templomot említ, Hantos egházát, továbbá Üjszállás, Ketpolkarth és Chabak (Chobak, Csabák) templomát.

15 Egyáltalán nem beszélhetünk azonban a templomok számának rohamos gyarapodásáról. 1455-ben V. László oklevele, mely a Toman utódokat, Jánost és Lőrincet a hantosszéki kun kapitányságban megerősítette, már csak 3 templomról tud, a csobakszállásit nem említi.

16 A hantosszéki kun kapitányok minden alkalommal, mikor új uralkodó lépett trónra, korábbi adományuk megújítását kérték azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a tisztükből eredő jövedelmeket teljes biztonságban élvezhessék. Figyelemre méltó bánásmódban részesültek olyan kun személyek, akik a kereszténység ügye iránti buzgalmukról tettek bizonyságot. Mátyás király 1473. június 6-án kelt oklevelében bizonyos Mihály nevű kunt a pálosoknak tett szolgálataiért örököseivel együtt minden taksa, adózás, királyi bérfizetés és szolgálat alól felmentette.

17 1448-ban Lőrinc, Endre és két János nevű kajtorszállási kun panaszt tett, mivel a pálosok Báránd nevű falujából egy Török István nevű szolga az ő szénájukat felgyújtotta, sőt bizonyos Antal nevű jobbágyukat kegyetlenül megverte. Az ügy megvizsgálására a székesfehérvári keresztesek konventje kapott megbízást. Maga az egész eset a feudális társadalomban szinte mindennapos perpatvar, az Antal nevű jobbágy emlegetése is a feudális viszonyok előrehaladtára utal. Ebből az oklevélből azt is megtudjuk, hogy ekkor már Kajtorszállás is a hantosszéki kun kapitánysághoz tartozott.

18 A kapitánysággal járó hasznokért az egyes szállások kapitányai sokat marakodtak. 1465. augusztus 30-án Budán Palóczy László országbírónak és Thuróczy Benedek főajtónállónak kellett „rendet teremteni." Egyrészről Toman Miklós fia János vele szemben pedig Gyolcsa Bertalan és Ágoston előadták, hogy sok vitájuk van Sárosd, Gyolcsapálszállása és Üjszállás nevű kun szállások kapitánysága ügyében. Toman János e szállások kapitányságához való jogát bizonyítandó felmutatta e tanulmányban már említett 1417-es, és 1455-ös okleveleket. A két Gyolcsa viszont Maglódi Lászlónak, a királynéi kunok bírájának 1439-ben kelt adománylevelét és V. Lászlónak Bécsben kelt 1455. április 21-én kelt oklevelét mutatta fel. Ezek értelmében Sárosdszállás kapitánysága őket illeti. Ez a pereskedés