Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

szóbeli forrást egy 1701-es irat, mely szerint Amadé Antal, Iszkaszentgyörgy földesura megyegyűlésen kérte, hogy Moha határában akasztófa állíttassék fel. A háborús idők laza közbiztonsága miatt volt erre szükség. 1701-ben a földesúr panasza szerint Iszkaszentgyörgy, Guth és Balinka erdeiben „székesfehérvári lakosok fát lopnak, és más károkat tesznek".

12 Írott források szerint Bitószőlőhegy Sárosfalvy Bittó nevű tiszttartóról nyerte a nevét.

13 Ilyen nevű személlyel forrásokban nem találkoztunk. A bitófa felállításáról sincs adat. Hiteles okirat 1772-ben rögzíti a település nevét. Ez évből származó bordézsmajegyzék „Táborállás vagy Bitó" néven tünteti fel a szőlőhegyet.

14 Pesty Frigyes helységnévtárában Táborhegyként szerepel 1864-ben. „Régente Táborhegynek neveztetett, mert ezen hegyről pusztíttatott el a törökök által Guth határában a volt Vaskapui erősség." 1883. évi kataszteri térkép szerint Bitó 2 részből állt. ÖregBitó Guttamási, Kis-Bitó pedig Iszkaszentgyörgy falu határába esett. Guttamási határában előforduló helynevek a már említett szőlőhegyek nevein kívül: Palotaer Wegácker (1883) Felső Ó Guth (1883) Gubacs (Kalló) (1864) Meluzina (s) Alt Kincses (1883) Jágerházi dűlő (1883) Mittere Ried (1883) Kiskúti dűlő (1883) Alsó Vaskapu (1883) Vontató hegy (1883) Falu Guther Berg (1883) Nagyhajló (s) Scheuertafel (1883) Farkas árok (1883) Tölyös (1883) Waldtafel (1883) Grosser Ried (1883) Ó Guther Wiese (1883) Fuchsloch (1883) Tiloser Acker (1883) Csetiner (1883) Pille ér (1883) Kleine Ried (1883) Büdös ér (1883) Felső Vaskapu (1883) Guther Acker Ried (1883) Szilvágy (1883) Drihotter (1883) Knoppermühl (1883) Vaskapu malom (1864) Tilos (1883) Homoki dűlő (1883) Dörömbözi (1883) Alsó Ó Guth (1883) Szigetek (1883) Kohlengatterberg (1883) . Lókő (1864) Német dűlő (s) Waskapu Berg (1786) Égett major (1903) Sólom (1883) Gatter malom (s) Vaskapu (1864) Jege (Gaja) (1864) Alsó Sólom (1883) Kinder (s) Palotherweg Felder (1786) Szarkás dűlő (1883) Disznóakol (s) —

15 Guttamásit 1762 óta németek lakták, de a faluhoz tartozó Ö-Guth, Űj-Guth, Kincses és Bitó szőlőhegyek lakói mindvégig magyarok voltak. Ebből ered a helynevek kétnyelvűsége. * Guttamási környéke már a honfoglalást megelőző időben is lakott volt. A régészeti feltárás pattintott kőeszközt hozott felszínre Guttamási mellett.

16 A terület egyik legnagyobb feltárása 1969-ben történt a bitói