Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Kurucz János: Guttamási
homokbányában. A nyolc feltárt középső és késő bronzkori sírban gazdagon díszített edényleleteket találtak a régészek. 17 A Guttamási és Isztimér között 1962-ben feltárt, római korból származó villasor a rómaiak jelenlétét bizonyítja. A leletmaradványok a kutatók szerint egy Osoms nevű római település helyét sejtetik. 18 Ezt érinthette egy hadiút, amely Sabaria felől Bakonykúti—Guttamási—Sőréd—Csákváron át Aquincumba vezethetett. 19 Ennek elhelyezkedését megerősítik a vaskapui római földgát és víztározóról szóló források. Ezek szerint valószínűleg a 2. században a rómaiák alakították ki a Septer vizével (Gaja patak) a Vaskapu melletti fürdőt. 20 Az avarok letelepedését bizonyítja egy hatalmas avarkori temető, amely 1953-ban a Bitó külfejtésben a bányai felszínelés során semmisült meg. 21 Guttamási falutól keletre mintegy 300 m távolságban őskori, kelta és római vegyes edénytöredékek sokasága jelzi különböző korok népeinek megtelepedését. 22 Itt említjük meg a Guttamási melletti Zaboka nevű falut, amely a középkorban még létezett a falu szomszédságában. 1193-ban III. Béla király a székesfehérvári kereszteseknek adományozta Zoboca (Zaboka) birtokot több más birtokkal együtt. 23 Még 1536-ban is szó esik róla egy bérleti szerződésben. Ebben egy kaszálóról esik szó, amely valamikor halastó volt. Ez a tó a mai víztározó helyén lehetett Guttamási és Fehérvárcsurgó között. A település a török korban teljesen elpusztult, későbbi források már nem tesznek említést róla. Gut a 11. századtól a Gutkeled nemzetségé volt a 12. század végéig. Később a Csákoké a birtok, majd ismét visszakerült előző tulajdonosaikhoz. Oklevélben először 1201-ben találkozhatunk nevével, amikor Imre király Szántó falut Csák Ugrin győri püspöknek adományozta, és az oklevél Guthot Szántó déli határaként említi. 24 Csák Ugrin összes vagyonát öccsére, Miklósra hagyta, birtokai közt valószínűleg Guth-ot is, mert miután fiai között 1231-ben újra osztotta birtokait, Lőrinc fiára hagyottak között már szerepelt Guth is. Csák Miklós egy 1237-ben kelt második végrendeletében magának tartotta fent a birtokot, majd 1239-ben ismét végrendelkezett, ekkor Guthot legifjabb fiára hagyta. Nem sokáig maradt azonban Csák kézen, mert 1254-ben Gutkeled István Csák Miklós fiától, Jánostól 33 márkáért visszavásárolta. A vásárlást egy oklevélben IV. Béla is megerősítette. 25 A Gutkeled nemzetségnek 1205-től 1435-ig Bereg, Bihar Gömör, Sopron, Szatmár és más megyékben a forrás szerint összesen 207 birtoka volt. A nemzetségből 18 ág és család vált ki, ismertebbek közöttük a Marothy, Abonyi, Rátkay és Homodeus családok. Még a fehérvári keresztesek parancsnokai között is találkozhatunk nevükkel. 26 Guth templomos hely volt már az 1200-as években. Egy 1232—1237es pápai tizedjegyzék szerint már plébániája volt, és Pál pap 40 penza pápai adót fizetett Guthon. Károly János szerint a Guthkelediek egy monostort is építettek a guti birtokon, azt nem tudni, melyik rend számára. Ezt IV. Béla egy oklevélben említi, s ebben a guthi monostor kegyuraságáért Sinister nevű ispánnak birtokot is adományozott. 27 A helyéről nem tudunk, az sem biztos, hogy erre a birtokra épült az említett monostor. Legközelebb 1339-ben hallunk ismét Guthról. Ez évben Pál országbíró előtt két nemes és egy Sorul nevű személy Fejér vármegyei birtokokért pereskedett. Az ítélőlevélben szerepel Guth neve is. 28 1359. május 31-én Nagy Lajos a Gutkeled nemzetségbeli Várkonyi
