Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

A jövedelem egyes tételeit azért soroltuk fel, mert világosan látszik, hogy a kántortanítók jövedelme milyen nehézkesen mutatható ki, és még mennyire őrzi a feudális korok emlékeit (különösen érdekes, hogy a természetbeni szolgáltatásokon kívül a mértékrendszerben is a 48 előttit tartja meg). Fontos, és ebben az időben egészen szokatlan kezdeményezésre hívja fel figyelmünket a Székesfehérvár c. hírlap 1872-ben. E szerint Gyúró—Kuldó községek együttesen szervezték meg a felnőttek oktatását. Az előadásokat hetenként 9 órán át tartják, írást, olvasást, szavalást, történelmet, természet- és gazdaságtant, végül polgári jogokat és kötelességeket tanultak. Az első összejövetelt szeptember l-jén tartották, a tagok száma 37

185 A dolgozók iskolájának ebben a korban még nyomát nem nagyon találjuk. Mindenesetre a beiratkozottak számából arra következtethetünk, hogy nagy volt az érdeklődés a felnőttek körében. Sajnos, arról már nincs adatunk, hogy a tanfolyam meddig tartott. 1882. február 9-én pedig Székesfehérvár és Vidéke arról tudósít, hogy Nagy Gyula 5 db aranyat tűzött ki jutalmul a református iskola 3 legkitűnőbb tanulója részére. A cikk címe méltán volt „Ritka nemes tett", hisz ilyen jutalmat valóban ritkán tűztek ki lelkes népbarátok az iskolák legjobb tanulói részére.

186 A község egészségi állapota 1863-ban Zách szerint megnyugtató, hisz 5 év alatt született 243, meghalt 196 egyén (vagyis a természetes népszaporulat éves átlagban 9 fölött van).

187 A természetes szaparodás a XX. sz. első éveiben Gyúrón és Kuldón egvütt rendszerint nem ennyire magas, általában 1900 — 0, 1910 — 4, 1920 — 5, 1930 — 5, 1941 — 9.

löfi 1888 után — mint a legtöbb faluban — a körorvos is tagja az elöljáróságnak 1897-ben a község 125 Ft-tal járul hozzá a körorvos fizetéséhez.

183 1835-ben két szülésznő is működik a községben, de egyik sem kap fizetést. Ebben az évben alkalmazzák viszont az egyiket községi szülésznőként évi 90 K fizetéssel. Ezt azonban ő kevésnek találta, és kéri, hogy emeljék fel 125 K-ra. Kérelmét a község elutasítja, de a megye a képviselő-testületi határozatot megváltoztatva kérelmének helyt ad.

1911 A kisközségben az egyesületi élet is szegényes. 1876-ban a Gyúrón működött a „Vértesaljai Tanító Egylet".

191 1901-ben csak a tűzoltó egylet 30 működő taggal, valamint a Gyúró— Kuldó Tordasi Segélyegylet, 1907-ben csak a tűzoltó egylet szerepel. 1913ban már működik a Gyúró—Kuldó vidéke Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet.

132 Az első világháború szenvedéseiből Gyúró is kivette a részét. A kis községből fa 265-en vonultak be katonának és 61-en estek el, a bevonultak 23%-a.

193 A polgári forradalom eseményeiről sincs sajnos adatunk. A községi munkástanácsot 1919. március 27-én választották meg. Tagjai: Nagy Lajos, Nagy László, Kukucska Károly, Huszár János, Tóth András, Kelemen János, ifj. Áldott József, Labanc Imre, Varga János, Lázár István, Gresni János, Takács Mihály, Czigpány András, Zsorák György, Fülöp József. A direktórium tagjai: Greszni János, Lázár István, Tóth András.

m 1919-től a község költségvetése az inflációsnak megfelelően emelkedik. 1920-ban a kiadás 18 189 K. 12 f., miután bevétel nem volt, az egész