Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

hiány lett, és így a pótadó mértéke meghaladja a községi szabályrendeletben engedélyezett 12%-ot, 1923-ra a kiadás eléri az 5.147.376 K-t, és 3.923.434 K. bevétel i

s volt, a hiányzó összegre kivetett pótadó az állami adó után 1000%-ra emelkedett.

195 Bár a gazdasági helyzet rendkívül súlyos volt, a képviselőtestület 1920-ban az erdélyi segítő akció céljára 8000 K-t, 1920. május 2-án a Székesfehérvári Szent György Kórháznak 1000 K-t adományoz. 1925-ben az Országos Gyermekegészségügyi Társaságnak 240.000 és Bia, Páty, Torbágy községek viharsújtott lakóinak 1.500.000 K-t juttatott.

190 A közigazgatást 1922-ben bővítik, amikor új közös adóügyi-jegyzői állást szerveznek Kuldó községgel együtt.

197 A községházát 1926-ban bővíteni akarják, ezért 1926. október 28-án a képviselő-testület 8—7 arányú szavazattal utasította a bírót, hogy új telket szerezzen a községháza részére. A határozatot a gazdasági viszonyok miatt a törvényhatósági bizottság megsemmisíti.

198 A község földvagyona {

U telek volt, melyet 6 évre adtak ki bérbe. Hasonló módon bérbe adják a vadászati jogot is.

199 Fejlesztésére különösebb gondot nem fordít a képviselő-testület. 1918-ban megveszi Kontra Ferenc 118 h. számú ingatlanát utcarendezés céljából.

200 1924-ben a képviselő-testület a keresztúri vízfolyáson épített 3 db híd építési költségeire 6000 aranykoronát megszavaz.

201 A legfontosabb határozat, hogy 1926. július 31-i közgyűlésen a képviselő-testület kimondja, hogy a község villanyvilágítására szerződést kötött a Bicskei Villany világítási RT-vel. A villany bevezetésére, ill. transzformátor állomás és helyi vezeték építési költségeire 8500 aranykoronát egyszer és mindenkori hozzájárulás címén magára vállal.

202 Még ebben az évben szabályrendeletet ad ki a község a villany használatáról.

203 1941-ben fogalmazzák meg a járdaépítésről szóló szabályrendeletet.

204 Az iskolák ügyében sem történik komoly haladás. Továbbra is megmarad a három iskola három tanítóval. 1925. július 27-én a Fejér Megyei Törvényhatósági Bizottság nem hagyta jóvá, hogy a község a gyúrói református iskola dologi kiadásait magára vállalja. Indoklás: 1. A református iskola az iskola dologi kiadásainak fedezésére az államtól 70 arany korona tandíj pótlékban részesül évente, 2. A községtől kap az iskola fűtésre 2 űrméter fát, annak felvágatására 2 hl búzát. 3. A községben még másik két felekezeti iskola is működik „és az arányosság elvéért ezek hasonló módon való segélyezésére tartanánk igényt", márpedig a 117.300/1924. sz. BM rendelet a legnagyobb takarékosságot írja elő. 1926. július 26-i közgyűlésen az MTB jóváhagyta, hogy a gyúrói képviselő-testület a folyamatban lévő római katolikus felekezeti iskola építésére 1926. évre 1000 aranykorona segélyt szavazott meg. Nem hagyta azonban jóvá, hogy az egyenlő ellátás elve alapján a református egyháznak 1927. évben, az evangélikus egyháznak 1928. évben kifizetendő iskolaépítési segélyt szavaz meg. Indoklás: A római katolikus iskola építése elodázhatatlan. A másik két egyház nem is kért eddig segélyt.

205 Három iskola és három kántortanító működik, 1931-ben is.

206 Általános jelenség falvainkban ez a helytelen rendszer, ti. hogy minden felekezet ragaszkodik saját külön iskolájához.