Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

Fia később folytatja apja politikai pályafutását, és mint képviselőjelölt, épp a későbbi gyúrói evangélikus lelkésznek lesz egyik legfőbb ellenfele. A kormány propagandája érdekében a Néplap c. kormánylapot 4 gazdának ingyen küldi 1905-ben.

174 A szegénység számbeli megoszlásáról feljeb már volt szó. Mivel ipari proletariátus nem létezett, csak a mezőgazdasági proletariátus helyzetéről beszélhetünk. Ezért számunkra lényegesek a községben kifizetett napszámbérek összegei 1881-ben.

175 ellátással ellátás nélkül férfi 40 kr 60 kr női 40 kr 60 kr gyermek 20 kr 40 kr Bár természetesen a kicsiny, világtól elzárt faluban a világ eseményeiről keveset tudtak, mégis 1906-ban tiltakozó gyűlés volt a deres törvény ellen.

176 1906. október 4-én Áldoth Lajos népgyűlés megtartására kér engedélyt, a járási főszolgabíró nem adta ezt meg, de végül 1907. február 21-én a minissztérium mégis engedélyezi. Ennek a gyűlésnek lefolyásáról nem tudunk.

177 Egyetlen egész szokatlan megjegyzést találunk az 1907-es közgyűlés jegyzőkönyvében, mikor az éjjeliőrök fizetését 500 koronára emelik fel. Az indoklás szerint az éjjeliőrök fizetésemelését azért javasolja a közgyűlés .. . „mivel a szegényebb osztály aránytalanul van megróva".

178 Ilyen szociális gondolkodást tükröző megjegyzést aligha találunk bármely hivatalos iratban. Sajnos nem ismerjük a hátterét annak az ügynek, mikor az alispán Horváth Mihály azonnali elbocsátását az uradalom szolgálatából jogosnak ismeri el, 1908-ban.

179 1867 és az első világháború közti időszakról, az iskolák helyzetéről kevés adatunk van. Az egész korszakban 2 iskola működik, de a kuldói református iskolát is gyakran nevezik „gyúróinak". (Annyi biztos, hogy a református iskolában több gyúrói gyermek tanul, mint kuldói.) 1897-ben a két felekezeti iskolában 140 gyermek jár.

180 1901-ben 141 és 1909-ben 141 tanköteles van.

181 (Az adatokból úgy látszik, hogy a kuldói református iskolába járó gyermekeket nem tüntetik fel, de az is látszik, hogy a tanulók száma nem változik 1—2 év alatt.) A műveltségi szintre utalnak a következő adatok: 1869-ben 353 férfi, 241 nő tud írni, olvasni, analfabéta 175 férfi és 301 nő, 1 férfi és 2 nő csak olvas.

182 1900-ban 806-an, 1910-ben 829-en tudnak írni és olvasni, ami óriási fejlődést jelent. 1931-ben csak 42 analfabéta van.

183 A tanítók anyagi helyzetét mutatja az evangélikus tanító 1908. évi jövedelme. Ez a következő tételekből áll: 10 pozs. mérő kétszeres 50 K 4 kh. 1453 D-öl szántó használata, 131 K 90 kr. földmunkák és terménybetakarítás értéke 131 K, telkes gazdáktól 1—1 kocsi trágya, 10 Korona, 1 V2 pozsonyi mérő tiszta búza 9 K, 1 Va pozsonyi mérő 7 K 50 kr., 1 Va hold kukorica kapálása és töltése 23 K., stóla jövedelem 10 K., tandíj 100 K., ismétlődő iskoláztatásért 42 K., 2 öl fa 48 K„ természetbeni lakás 105 D-öl kerttel 160 K., összesen évi 892 K.

184 A katolikus tanító jövedelme 615 K.