Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

Az éjjeliőr fizetéséhez minden ház 5 1 búzával, a zsellérek 10 kr-ral járulnak hozzá. 159 1907-ben újabb községszervezet készül, ez lényegében megegyezik az előzővel, néhány kisebb változás található benne, így pl. segéd jegyző és 2 éjjeliőr tartozik az elöljárósághoz és segédszemélyzethez, de a község kisközség. 160 A pénzügyeket Kuldóval együtt intézik, de állandóak a viták. Így 1888-ban az adószedő fizetéséhez Kuldó nem járul hozzá, és tiltakoznak, mert Gyúró szedi be az adójukat. 1900-ban ezért elválasztják adóügyeiket. 161 Az 1891. évi földadó összege (a két községben együtt) 6577 Forint 37 kr., házadó 551 Ft 62 kr., kereseti adó 2134 Ft 17 kr. 162 1897-ben a község törzsvagyona 7557 Ft 37 kr. 163 1884-ben három virilis megyei bizottsági tag kerül a községből; adó­ja alapján Prifach József (lelkész), Milch Jakab (lelkész) és Nagy Gyula bérlő. 164 A közigazgatás természetesen nem volt zavartalan. 1886-ban a bíró ellen indítanak fegyelmit, mert nem tud elszámolni a pénztárral, 1890-ben pedig a jegyző durvasága miatt. 165 Különösen heves lehetett a küzdelem, amikor Pakúts Pál jegyzővé vá­lasztását 1910-ben Vasadi Balogh Lajos — a község életében is olyan nagy szerepet játszott református lelkész — megfellebbezte. T. i. a jegyzőt egy szavazattöbbséggel választották meg. A különböző indokoknak nem adott helyt a megye, és Pakáts Pál jegyzővé választását elfogadták. 166 1871-ben veszi meg a község a községházát a káptalantól 167 , 1898-ban szegényház céljára 200 Ft-ért egy régi épületet vásárolnak, mivel az in­doklás szerint újat nem tudnak építeni. 1899-ben 800 Ft hitelt vesz fel a község, mivel a patakon 5 új zsilipet óhajtanak elkészíteni. 168 A község jegyzője egyúttal körjegyző is, (Kuldóval közösen). 1888-ban alkotják még a tűzrendészeti szabályrendeletet (amely követi az országban általánosat). 169 Politikai élet 1918 előtt a községben alig van, ill. ez a vallásfelekeze­tek egymás elleni harcában merül ki. A választók száma 1892-ben 98, 1898-ban 94. 170 (A választók száma aránylag magas, mivel elég sok a kis­birtok.) 1896-ban Zimándy Ignác, a néppárt jelöltje beszédet tartott Gyú­rón. A fogadtatás ünnepélyes volt. (A néppárti lap szerint a nép a jobb­létről és a felekezeti békéről beszélt.) Vasadi Balogh Lajos azonban fel­hívta a községet, hogy ne hallgassa a beszédet. A néppárti lap rendkívül hevesen fakad ki Vasadi Balogh állítólagos egyoldalú gyűlölete ellen. 171 1898. évi jelentés szerint a községben a két lelkész az evangélikus Vasadi Balogh Lajos — aki kormánypárti — és a református lelkész be­folyásolja a lakosságot (őket kell felekezeti alapon megnyerni). 172 (Valószí­nűleg hibás a jelentés, mert Vasadi Balogh másutt mint református lelkész szerepel.) Vasadi Balogh egyébként újságot is szerkesztett „Magyar Földműves" címmel, ezért az FM. 1901-ben külön 300 korona államsegélyben részesíti, 1397-ben pedig már b. Fiath Miklós a vármegye közgazdasági előadójának javasolta, de ezt megakadályozták. 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom