Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Záborszky Miklós: Gyúró
ezenkívül évenként 1 sertést vagy 4 Forintot kellett leadniuk. 15 A jegyzék arra, mutat, hogy a faluban a török valami ipart is meghonosított, hisz a papucs és karmazsin csizma jellegzetes török iparcikk. Mint közismert, e korban több esetben előfordult, hogy a hódoltsági területről jellegzetes török iparcikket kér a földesúr, de ez csak olyan helyről volt lehetséges, ahol török iparcikkek elkészítését ismerő mesterek éltek. 1651. március 2-án Kiss István főbíró és esküdttársai Batthyány Ádámhoz könyörögnek, hogy adjon meg minden segítséget, mert Márkus deák bicskei, Szabó Gergely gyúrói, Vas György verebi és Kiss András gyúrói lakos 220 db török ökröt adtak át Szűcs Gergelynek eladás végett. Nevezettek közül ketten Grazban és a „PoíoZ"-ban (nem tudjuk melyik helység nevét írták el ily módon) vannak a pénz, miatt. A törökök az itthon maradottakon akarnak bosszút állni. 16 1665. június 15-én viszont a török földesúr ír a komáromi jezsuitáknak, hogy a gyúrói jobbágyok panaszát méltányolva az háborúságos és ínséges idő miatt „a Török Császár Adoiát az mely az előtt tíz Adóval volt reájok felvetvén hatt adóra szállítottuk". Ezért kérik a magyar földesurat, hogy az adót ő is mérsékelje. 17 1671-ben a megye vizsgálatot tart, mivel a gyúrói határból Téglás Péter marhákat hajtott el. 18 1674-ben a megyei vizsgálaton egyik tanú azt vallja, hogy Kuldópusztát is a gyúróiak használják. 19 1673-ban a komáromi jezsuiták tiltakoznak az ellen, hogy szerintük igazságtalanul, Kovács János, Szabó Mihály és Téglás Péter két nemesi kúriát elfoglalt. 20 Mindez arra mutat, hogy a község egészen a felszabadító háborúk idejéig nagyobb pusztulást nem szenvedett. Igaz, az adót mind a két fél igyekezett kíméletlenül beszedni. A falu megmaradásának oka valószínűleg az volt, hogy egyrészt az érdi palánk ellátására szükség volt a termékeire, másrészt a vonuló hadak útjából, mint már említettem, kiesett. Székesfehérvár visszafoglalása idejében azonban elpusztult. 21 1692-ben arról panaszkodik a .gyúrói bíró a budai kamarai adminisztrátornak, hogy az egyre elnéptelenedő Gyúró falu benépesítésére a komáromi jezsuitákkal szerződést kötöttek. Ennek alapján három évre mentességet kaptak minden szolgáltatás noná és decima alól. Két évig zavartalanul éltek a kapott szabadságokkal. A harmadik évben azonban megjelent az adminisztráció tizedszedője a decima végrehajtására és végrehajtással fenyegette meg őket. Mivel kevesen vannak, a földesurakkal kötött szerződésükre hivatkozva kérik az adminisztrációt, hogy a decima beszolgáltatása alól mentesítse a falut. 22 1696-ban a község egyik jelentés szerint még puszta, ahol Lázár János kapott „megtelepítésre" engedélyt és örök szabadságot. Már vetett némi kölest is. Valószínűleg házat is fog építeni. Ekkor is megerősítik az új telepesek 3 évi szabadságát. 23 Ugyanebben az évben egy másik jelentés szerint 4 porta van, 24 ami az ekkori fogalmak szerint már feltétlenül újra falut jelent. Az 1700-as conscriptio szerint Gyúrón 17 jobbágy él. Az állatállomány 15 ló, 40 ökör, 32 tehén, 20 borjú, 40 juh és kecske, valamint 27 disznó van, ezenkívül 22 méhkas, búza 294 négyszögöl, árpa 98, zab 86, köles 78 köböl. 25
