Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

Az összeírás a felszabadító háborúk utáni átlagos falu képét mutatja, hisz világos, hogy a hatalmas, még megműveletlen földeken elsősorban állattenyésztés folyik. Az igásállatok közül ekkor az ökör még fontosabb szerepet játszik mint a ló, de a tehén-, juh- és sertéstenyésztés (a haszonállatoké) szintén igen jelentős. Feltűnő, hogy a búzatermelés mennyire megelőzi a gabonatermelés többi ágát. A kuruc háborúk idején 1704. augusztus 20-án Heister Siegbert Gyúró mellett ütötte fel táborát, és innen fenyegette a „felkelőket", hogy térjenek vissza a király hűségére.

26 Ennél azonban lényegesebb és szomorúbb volt az a tény, hogy az újabb háború 8 éve alatt községünkben pestisben 76-an haltak meg. A háború pusztítására utal a dicák számának változása is. 1703—4-ben 132 2/3, 1710—1 l-ben csak 63, 1713—14-re pedig 53 2/3-ra süllyed ezek száma.

28 A gazdák, zsellérek és özvegyek száma 1711-ben 20.

29 Az állatállományról és földművelésről két adatsorral rendelkezünk. ökör 31 31 ló 16 17 tehén 22 20 növendékmarha 10 4 juh 110 35 disznó 11 15 méhkas 7 23 búza (p. mérőben) 110 114 A két adatsor közt lényeges különbséget csak a juhtenyésztés tekintetében látunk, ami arra mutat, hogy a juhállomány nagy részét sikerült az Összeírok elől eltitkolni. Ha az adatokat az 1700. évivel összehasonlítjuk, úgy látjuk, mintha a gazdák száma és a gazdálkodás színvonalán a kuruc háborúk nem változtattak volna, sőt a juhtenyésztés lényegesen fejlődött volna. Ennek ellentmond a dicák számának csökkenése (hisz 1703-tól ezek száma mint láttuk, kevesebb mint felére csökkent 1711-ig), de tekintve, hogy mint feljebb említettem, az állatállomány adatai sohasem teljesen reálisak, elképzelhető a gazdálkodás színvonalának süllyedése is. A kuruc háborúk súlyos terheit mutatják azok a szolgáltatások, melyeket a megye részére adott 1711. november 1-től 1712 október végéig a falu. Mégpedig: „búzát öreg mérővel 12,4 oktált, »vágót« egyet, 210 font súlyút, abrakot 9 mérővel, szénát 6 mázsát természetben, fát 2 ölet természetben, valamint 1712. október 1-től búzát kis mérővel 6-ot, 2 öl fa helyett 6 Forintot".

30 A lakosság létszámát rendkívül nehéz nyomon követni. 1715-ben 23, 1720-ban 18,

31 1751-ben 58 (ekkor valamennyi jobbágy) családot írnak össze.

32 1768-ban 59 család szerepel az urbáriumban.

33 Hasonló adatokat találunk a következő években 1774-ben 68 és 1777-ben 62 családot.

34 Ezekből az adatokból természetesen hiányoznak a nemesek, akiknek száma 1784-ben 16.

35 1776-ban Kuldóval együtt a lakosság összlétszáma 864 fő,

3G ebből kb. 100—150 élhetett Kuldón. Még világosabb, ha a házaspárok számát nézzük, ami 142 ekkor. (Ebből is Kuldót és a nemeseket ki kell vonni.) Egy-egy család több párt,