Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

mélyművelés már végleg Guttamási határába esett. 1950-től a község önálló közigazgatású tanácsi község lett, és a gyors ütemben fejlődő Kincses bányatelepülést Guttamási közigazgatása alá rendelték. * Fejér megye területe 1944 decemberétől 1945 március végéig volt háborús hadszíntér. Guttamási annak ellenére, hogy német nemzetiségű falu volt, lakossága nem szimpatizált a megszálló német csapatokkal. Már 1940ben, amikor a Volksbund móri csoportja megalakult, a faluból csak két fő jelentkezett a szervezetbe.

102 1944 végén és 1945 elején a váltakozó hadműveletek miatt megmerevedett a front Iszkaszentgyörgy, Fehérvárcsurgó és Guttamási térségében. Ez meghatározta a környező falvak sorsát. Tolbuhin marsall vezetése alatt álló szovjet erők 1945. március 12-én kezdték meg sikeres hadműveleteiket ezen a területen. Guttamási március 19-én szabadult fel.

103 A katonasággal telített falvak kiürültek, a falu gazdasági felszerelés és állatállomány nélkül indult neki az életnek. A település lakóházai nem szenvedtek nagy kárt a front alatt, csak a templom tornya rongálódott meg.

104 Még 1944-ben a faluban 59 lakható és 9 lakhatatlan ház, 175 ellátott és 50 ellátatlan személy volt. Ez évben 4 lovat, 5 tehenet és 10 baromfit írtak össze. Májusi jelentés szerint Guttamási lakói 1 q zsírt, 1 q cukrot és 1 q sót igényeltek. Orvosi ellátásban nem részesült a helység népe, csak a/felszabadulás után működött tovább az anya- és csecsemővédő kör. A védőnő fizetésének felét az érintett falvak fedezték. 1945-ös összeírás Guttamásiban 280 főnyi lakosságot, 5 élveszületést és 14 elhalálozást tüntet fel. A felszabadulás után a legsürgetőbb feladat a földosztás lett. A földigénylő bizottság Guttamásiban Pappenheim család 313 kat. hold földbirtokát és az Országos Földhitel Intézet 145 kat. hold föld vagyonát osztotta ki a község lakóinak. 1946-ban a 2 volksbundista gazdaságát elkobozták.

105 1945 júniusában újraválasztották a falu képviselő-testületét, amely 8 rendes és 4 póttagból állt. Az új képviselő-testület tagjai lettek: Frick János. Dietrich József, Makk Ferenc, Frick János, Fischer Mihály, Mayer József, Krampelsdorfer János, Helmrich Márton, Pacher Gyula, Dietrich János, Meiszter József és Pszota Mihály. A községi elöljáróság tagjainak választották a következő személyeket: Horváth Antal (kisbíró), Pacher János (törvénybíró), Helmrich Márton (pénztáros), Huber Ruppert, Schuszbauer Mihály, Huber Jenő és Huber Nándor (esküdtek). A felsoroltakon kívül még 5 fő választmányi tag működött.

106 Az MDP 1946. május 15-én alakult meg a községben. 1947-től 1949-ig ismét átcsatolási kérelmekkel foglalkozott a testület. Guttamási elöljárósága 1947. január 15-én tárgyalta a fehérvárcsurgóiak azon igényét, miszerint kérik, hogy a rákhegyiek az első földreform során kapott 77 kat. hold földterületét és az 1945-ös földreform által juttatott 66 kat. hold rétes 130 kat. hold szántóját a Guttamási határból Fehérvárcsurgó földterületéhez csatolhassák. A képviselő-testület elzárkózott ettől, mert Guttamási 210 főnyi lakossága csak 667 kat. hold szántóval rendelkezett. Állami tulajdonba ment át a falu határából 1077 kat. hold erdő, és az elöljáróság