Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Kurucz János: Guttamási
szerint az 1945-ben kiosztott földeket is rákhegyiek kapták, az átcsatolás Guttamási községnek nagy veszteséget jelentett volna. 107 Itt nem érthető a képviselő-testület felháborodása, mert az 1921-ben Fehérvárcsurgóhoz csatolt Rákhegy lakói a hegyközség közvetlen közelében, csaknem kertjeik végében jutottak a földreform során osztott földekhez. Ide kívánkozik az is. hogy az 1940-es évek végén Guttamási lakóinak száma alig haladta meg a 170 főt, ugyanakkor Rákhegy lélekszáma 260 körül mozgott. 1950-ben Guttamási önálló közigazgatást nyert, de 1949-ben egy olyan tervezet is készült, miszerint Kincses bányatelepülés Guttamási határába eső részét, a mintegy 337 kat. hold területet Iszkaszentgyörgyhöz kapcsolják, és így az ipartelepet annak közigazgatása alá rendelik. 108 Guttamási falu képviselő-testületének tiltakozására a járási főjegyzőség megtagadta ennek kivitelezését azzal az indokkal, hogy a bánya üzemeinek nagy része Guttamási határába esik, Kincses a községtől csak 3 km-re, Iszkaszentgyörgytől pelig 5 km-re fekszik. Kimaradt viszont az indoklásból az, hogy Iszkaszentgyörgy lakossága az 1940-es évek végén a külterületi lakott helyek népességével együtt csaknem elérte a 2000 föt, ugyanakkor Guttamásié 180 körül volt. A járási főjegyzőség említett távolságmegjelölése is kérdéses. Célszerűbb lett volna Kincses Iszkaszentgyörgyhöz kapcsolása. Az 1947. évi nemzetgyűlési választások alkalmával Guttamásiban 10 fő szavazott az MKP-ra, 4 fő az SZDP-re és 41 fő az FKP-re. 109 . 1949-ben felfüggesztették a képviselő-testületek működését. A községben az utolsó testületi közgyűlés 1949. június 26-án volt, ahol megtárgyalták a felfüggesztésről szóló határozatot. 1950-től Kincses bányatelepülést Guttamási közigazgatása alá rendelték. 110 Az első tanácselnökök 1950-től Pácser János, Tolnai Lajos, Krepsz István és Horváth Sándor voltak. A községi tanács csak egy ideig működött a faluban, s mivel akadályokba ütközött a rohamosan fejlődő bányatelep igazgatása, az intézmény leköltözött a régi Bitó centrumában épült ipari településre, de továbbra is Guttamási Községi Tanácsa néven működött egészen 1966-ig. A község lakóinak száma 1956-ban 323 fő volt, határterülete 2175 kat. hold, ebből kenyérgabonát termeltek 172 kat. holdon, árpát 74 kat. holdon, zabot 4 kat. holdon, kukoricát 94 kat. holdon, burgonyát 21 kat. holdon és cukorrépát 6 kat. holdon. Állatállományát ugyanebben az évben 147 szarvasmarha, 237 sertés é s 64 ló jelentette. 111 1959-ben „Kincses" néven Termelő Szövetkezet alakult, melynek első elnöke Purmann Géza helyi lakos lett. 1961-ben „Kincses" egyesült a BakonylEúti falu „Jóreménység" Termelő Szövetkezetével, valamint az isztiméri „Lenin" és „Esze Tamás" Termelő Szövetkezetekkel. A közös gazdaság a „Lenin" nevet kapta. Az egyesült Isztiméri „Lenin" Tsz 1964-es adatok szerint 285 taggal 3825 kat. holdon gazdálkodott, ebből 2729 kat. hold szántóterület volt. 840 kat. holdon kenyérgabonát, 380 kat. holdon takarmánygabonát, 490 kat. holdon kukoricát, 70 kat. holdon burgonyát, 50 kat. holdon cukorrépát, 100 kat. holdon napraforgót, 551 kat. holdon pedig egyéb takarmányfélét termelt a szövetkezet.
