Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

na István, Schneider Ferenc, Fischer János, Pacher József és Adler József voltak. A település a bodajki orvosi körhöz tartozott. A körorvos általá­ban vasárnap látogatta a falut. Fizetéséhez a község 30 forinttal járult hozzá. Tűzoltó egylete a Mohai Ágnes forrás tűzoltó testületének Gutta­mási szakasza volt. A 13 fős egyesület parancsnoki teendőit Huber Jakab látta el. A vadászati jogot árveréssel adták. 1897-ben a bérletet Kempelen Imre székesfehérvári lakos szerezte meg. 77 1904-ben a falu lakosságából 35 jogosult szavazásra, ezek közül a Kormánypártra szavazott 5 személy, a Néppártra 14 és a Függetlenségi Pártra 16 fő. 78 1913-ban a falu bírója Frikk József, a törvénybíró Varga Lencsés István, képviselő-testületi tagok pedig Kocher Mátyás, Fischer Mihály, Huber Mihály és Horváth Mihály voltak. 79 1919-ben az országgyűlési választások alkalmával Guttamási közel 260 főnyi lakosságának 15 százaléka szavazott március 31-én. Megválasz­tott tanácstagok Mayer József, Fischer János és Varga Lencsés István let­tek. A direkrtórium tagjainak ugyanezeket választották. 80 1926-ban a falu 255 lakosa közül 98, 1927-ben pedig már 111 fő rendelkezett választó­joggal. * Egy 1773-as forrás szerint már ez évben tanító volt a faluban, és a ka­tolikus iskolában német nyelvű tanítás folyt. Az 1780-as helytartótanácsi leirat népiskolák felállítását segítő összeírások elvégzését szorgalmazta. Az 1781-re elkészült feljegyzések nem említenek tanítót Gut tamásiban. 81 1785-ös adatok szerint a településen 30 fölött volt a 6—12 éves gyermekek száma, de „ludimagiszter" ez évben nem volt a faluban. Az 1781-es és 1785-ös összeírások, miszerint nem volt tanító Guttamásiban, nem fogad­hatók el, mert 1783-ban a Sármelléki járás összeírt tanítói között már név­szerint is szerepel egy Lajtig János nevű személy, aki Guthon lakott, és német nyelven 20 katolikus tanulóval (10 leány és 10 fiú) foglalkozott. Javadalma ,,bizonyos készpénz és gabona", lakószobája az iskola tanterme volt. 82 1799-ben a faluban Prunner Ferenc jegyző tanított. Évi jövedel­mét 25 forint, 7 mérő búza, 4 pozsonyi mérő szántóföld és 1 pozsonyi mérő kukoricaföld jelentették. 1801-ben az iskola teljesen leégett. Az új épület felállításai!? a gyerekek a kocsmaháznál tanultak. 1818-ban a tanító községi pénztárból kifizetett járandósága 30 forint volt, és házaspáron­ként minden gyermek után 11 forint 15 krajcár illette meg. Ezenkívül egynegyed pozsonyi mérő búza járt részére, és 2 hold szántóját a község művelte. 83 További tanítók nevei 1965-ig: 1838 — Szentner Ferenc 1840 —> Pus Márton 1846­-1855 — 1 Láng Mihály 1856­-1858 — Pecter Mihály 1864­-1866 Szabady József 1873­-1886 — Winkler György 1886­-1893 — Spiesz József 1893­— Veibl József 1898­-1903 — Spiesz József 1903­-1904 — Desacsovszky János 1904­-1906 — Wagner Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom