Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

1907 — Mészáros Géza 1908-1909 — Taubl József 1909-1911 — Mészáros Géza 1912 — Osztd án Béla 1913— -1916 — Mészáros Géza 1916-1919 —i Hepper Ödön 1920— -1921 — Holup József 1921— -1922 — Hildáik János 19224945 — Holup József 1945-1946 —• Knoll Mária Valéria 1946— -1960 — Holup József 1961-1965 — Radics Andrásné

84 1838-ban Szentner tanító 52 gyermekkel foglalkozott, 1840-ben pedig 38 volt az iskolába járók száma. Legmagasabb a tanulói létszám 1903-ban és 1913-ban, amikor 86—86 volt a beíratott tanköteles gyermek a faluban. 1841-es forrás szerint Guttamásiban 51 gyermek (26 fiú és 25 leány) járt iskolába. Télen a fiúk valamennyien látogatták az iskolát, de nyáron egy sem. „A tanterem világos, a padok hiányoznak, fűtéshez a tanulók naponta hordják a fát, a könyveket a szülők szerzik be. A padok beszerzése és javítása a község gondja. A tanító tanít vallástudományt, írást, olvasást, számvetést és hittant német nyelven, egyházi éneket magyar nyelven. A tanító középszerűen beszél magyarul" — írja egy 1841-es feljegyzés a község iskolájáról. 1897-ben 77 tanköteles és 34 ismétlő tanulót említ a forrás. Az egy tantermes iskola a templom mellett állt, és ide jártak a Guttamási nyugati részén fekvő Kis-Isztimér gyerekei is. 1945 után a tanulólétszám csökkenése oly méretűvé vált, hogy már kérdésessé vált az iskola működtetése. 1946-ban az iskolaszék tagjai Bényi József iskolaszéki elnök, Horváth Antal, Schuszbauer Mihály, Frick János, Fischer Mihály, Mayer Nándor, Pszota Mihály, Huber Nándor és Schneider Mihály voltak. 1949-ben az 1—8. osztályokban már alig haladta meg a 20 főt a tanulók száma. Az 1960/61-es tanévben Radics Andrásné már csak 20 tanulóval foglalkozott. 1961-től megszűnt a felső tagozat, az 5—8. osztályosok ez évtől Isztimérre jártak iskolába. Az alsó tagozatos osztályoknak még 1965-ig volt tanítás Guttamásiban. Kincsesből Iszkaszentgyörgy re és Guttamásiba is jártak a gyermekek iskolába. Guttamási tanítói közül külön említésre méltó Holup József, aki 1920-tól négy évtizeden át dolgozott a faluban. A német származású pedagógus 1899-ben született Balinkán. Budapesten szerzett oklevelet, és 3 év nagyteveli munka után került a községbe. Aktívan részt vett a falu közéleti tevékenységében. A felnőtteknek mezőgazdasági ismereteket oktatott, színdarabokat tanított be, és egy időben a levente egyesület oktatója is volt. Ó- és Űj-Guth gyermekei az 1860-a

s évek végéig a 6 kilométerre fekvő Iszkaszentgyörgyre jártak iskolába. (Egyházilag ide tartozott a szőlőhegy 1921-ig.) 1863-ban 50 tanköteles gyermek volt a településen. Ez évben a Fejér megyei királyi biztos püspökhöz intézett levelében már szó esik arról, hogy Rákhegyen iskola felállítása vált szükségessé.

85 1868-ban már téli iskola működött egy szükségépületben. Problémát jelentett a szőlőhegy lakóinak az egyházi hovatartozás is. Az 1900-as évek elejéig kérelmekkel árasztották el az egyházi hatóságokat, ezeknek az