Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

hogy az akkori összeírás belevette Ó-Guth és Űj-Guth kivételével a többi külterületi település lakóit is. A falu határához 3743 hold földterület tartozott, ebből Bajzáth György tulajdona 3348 hold volt. A falu 160 holdon búzát, 53 holdon rozsot, 83 holdon árpát, 50 holdon zabot, 100 holdon kukoricát és 37 holdon pedig burgonyát termelt. Búzából és rozsból 10—10 pozsonyi mérő, árpából és zabból 9—9 pozsonyi mérő, kukoricából 15 pozsonyi mérő és burgonyából 70 q volt a holdankénti átlagtermés. A szőlőművelők borterméseként 2400 akót említ az összeírás. A 120 hold ugar mellett művelési területeinek nagysága a következő volt: Szántó — 600 hold, rét és kert — 192 hold, szőlő — 160 hold, legelő — 555 hold, erdő 2200 hold. Ebből urasági: 414 hold szántó, 165 hold rét és kert, 1 hold szőlő, 553 hold legelő és 2200 hold erdő. A birtokfelosztás szerint egész és fél telkes 1863-ban már nem akadt a faluban. Negyedtelkesek (6 holdas) száma 4, nyolcadtelkeseké 35 volt. 1 házas zsellér rendelkezett legelőilletékkel a feljegyzett 8 közül. A teljesen birtoktalanok száma 8 volt 1863ban. 1869-es adatok szerint 1 és 10 hold közötti földbirtokkal 35 fő, 25 és 100 közöttivel 4 család rendelkezett. Az említett évben 28 ház és 55 róm. kat. család volt a településen. Iparosok közül 1 ácsot, 1 csizmadiát, 1 kovácsot, 1 kocsmárost és 1 szabót rögzít az összeírás. A falu állatállományában 60 lovat, 60 szarvasmarhát, 700 birkát, 300 sertést, 200 libát és 1100 baromfit jegyeztek fel 1893-ban. Az 1860-as években Guttamási határához tartoztak Ó-Guth, Űj-Guth, Vaskapu, Vaskapui malom és Gubats malom. 1901 és 1903^as források szerint az előbbieken kívül Kincses és Égettmajor is ide számított. Ugyanakkor Iszkaszentgyörgy határába esett Bitó és Kincses egy része. Égettmajor (később Tutyimajor) Bitóban feküdt. 1908-as irat szerint nevét Ménesmajorrá változtatták, de ezt a főszolgabírói hivatal nem fogadta el. A major a Pappenheim grófok tulajdona volt, és lótenyésztéssel foglalkoztak itt több évtizeden keresztül. Guttamási lakóinak száma 1869-ben 552 volt. Ebből 276 volt férfi és ugyanennyi a nő. Ebben már Rákhegy lakóinak száma is szerepel. Férfiak közül 123 volt nős, 148 nőtlen és 5 személy özvegy. A nők közül 123 férjes, 122 hajadon és 31 özvegy. Csak olvasni tudó férfiak száma 46, a nőké 107 volt. Olvasni és írni tudott 119 férfi és 47 nő. Analfabéta férfiak száma 111, nőké 122 volt. (Az összeírás a gyerekeket is ide számította.) Az 1869-es összeírás Guttamásiban 1 papot, 1 tanítót, 70 birtokost, 15 cselédet és 76 napszámos zsellért tüntet fel. Magánépületek száma 97, ebből kőház 7, vegyesfalú ház 18 , sár- és vertfalú ház 72 volt. A falu birtokosai 30 vasekével, 7 faekével és 8 fogattal rendelkeztek. A feltüntetett állatállományban 84 ló, 113 szarvasmarha, 9 szamár, 1217 juh, 1 kecske, 164 sertés és 11 méhcsalád szerepelt. Búzából 1050, rozsból 440, zabból 1510, kukoricából 44, babból 150 pozsonyi mérőt, burgonyából 500, takarmányrépából 500, kenderből 5 q-t termelt a falu. Termesztett szőlőfajták: rak, dinka, hárslevelű, kolontár és juhfarkú. Fehér borból 1300 akó termett az 1869-es évben.

74 1883-ban sőt még az 1893. év kimutatásai szerint is a Guttamási, Bitó, Kincses és Rákhegy közötti 2200 holdas erdő teljes egészében Bajzáth László tulajdonát képezte. A Bakonykutiba és Kincsesbe vezető utak közötti területen feküdt 284 elaprózott telek, amely a falu gazdáinak ren-