Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

külszíniek 7 forintot kerestek. A bányai dolgozóknak csak kisebb része lakott a telepen, a munkások többsége bejáró volt. Ez a helyzet a későbbiekben sem változott. Kincsesbányán 44 egyszobás, 8 kétszobás és 1—1 három és négyszobás lakás állt a telep 187 lakójának a rendelkezésére 1947-ben. Az üzem 619 dolgozójának 15 %-a lakott vállalati lakásban, 54 főnek még fabarakk jutott az 1940-es évek második felében.

42 Itt jegyezzük meg, hogy a Kincses és Bittó területére épült „Iszkaszentgyörgyi" üzemet és bányatelepülést helybeliek és a környék lakói már Kincsesbányaként említik az 1940-es években. A bányakolónia tankötelesei részére az üzem gondoskodott iskoláról is 1946-ban. Ez évben a kincsesi erdészlakban 48 tanuló részére kezdődött meg a tanítás. Mivel az erdészház az erdőfelügyelőség tulajdonát képezte, az oktatás egy 11,7 X 5,4 m-es fabarakkban folytatódott az összevont alsós tanulócsoport számára. A felsőtagozat Iszkaszentgyörgy ön tanult tovább. A felső-kincsesi kis iskola első tanítói között volt Rotter Lajosné (Csada Erzsébet), aki megszakítás nélkül közel 40 évig oktatta a bányatelep gyermekeit. 1952-ben 239 ezer forint ráfordítással új 2 tantermes intézmény épült Bittóban, ez évtől a kincsesi barakkiskola megszűnt. 1948-ban 30 ezer forint költségvetéssel a Tutyi major épületében kultúrház létesült, a könyvtárral, öltözőkkel és klubhelyiségekkel ellátott épület moziterme 200 fő befogadását tette lehetővé. A bányatelepen 1950ig 74 két és háromszobás lakás felépítésére került sor. amelyek mellett még megfértek Bittó régi nádtetős, falusi házai. Az utóbbiak a település őslakóinak tulajdonát képezték. 1950-ben 72 zuhanyos új fürdő átadására került sor, majd 1951-ben felépült egy 120 személyes munkásszálló a településen. 1952-től a környező települések bányászainak bejárását fakaruszok bonyolították le. 1951. decemberétől sor került a jegyrendszer megszüntetésére, a béreket átlagosan 20 %-kal emelték.

43 1950-ben a bányatelep lakóinak száma 279 volt. A 260 katolikuson kívül csak 16 volt református és 3 evangélikus. Guttamási ] '•lekszáma 177 volt a tanácsok megalakulásának évében. Kincsesbánya és Guttamási közös közigazgatásának elrendelésétől a következő VB elnökök viseltek hivatalt Guttamási Községi Tanácsában 1966-ig; Pácser János, Tolnai Lajos, Mayer Nándor, Krepsz István, Horváth Sándor és Hering István. A hivatal csak egy ideig tevékenykedett a német faluban, mivel innen akadályokba ütközött a nagyobb lélekszámú, és jelentősebb szerepet játszó bányatelep igazgatása, a Községi Tanács 1963-ban leköltözött a bittói településre, de továbbra is Guttamási Községi Tanácsa néven működött 1966-ig.

44 1952-ben 300 újabb dolgozó került a vállalathoz, akiket az iszkaszentgyörgyi Pappenheim kastélyban szállásoltak el. Ezeknek csak kis hányada maradt meg a vállalatnál. A bányatelepen 1954-ben folytatódott a lakásépítési akció. Ez évben 35 egyszobás, 74 kétszobás és 9 háromszobás lakás átadására került sor. Ugyanebben az évben az óvoda felépítésére is sor került. A község egészségügyi ellátását 1950-től dr. Kosztelny János iszkaszentgyörgyi körorvos végezte hetente 2 alkalommal. 1953-tól saját üzemi orvosa lett a bányának dr. Kajáry László személyében, aki az üzemi egészségügyi munkája mellett a körzeti teendőket is ellátta. A bauxitüzem munkásállománya 1953-ban 759, 1955-ben 768 volt. Havi átlagkeresetük az utóbbi évben 1318 forintot tett ki. 1954-ben megszűnt a MA-